Rendelet jelent meg a Magyar Államkincstárról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány rendeletet alkotott a Magyar Államkincstár jogállásáról, szervezetéről és feladatairól, a kedden kiadott rendeletben már megjelentek a kincstár legújabb feladatai is, mint például a nyugdíjfolyósítás.


A rendelet kimondja: a Magyar Államkincstár az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. Vezetője az elnök, akit több helyettes is segít.

A kincstár központi szerve a Magyar Államkincstár Központ országos illetékességgel. A kincstár szerve a nyugdíjfolyósító igazgatóság. Az elnök és a kincstár központi szervének más alkalmazottjai az igazgatóság és a területi szervek alkalmazottait közigazgatási hatósági eljárás során nem utasíthatja.

Az önkormányzatok területén kötelező jelleggel bevezetett informatikai megoldást, az ASP-t (Application Service Provider), amely megkönnyíti a települések gazdálkodási, helyi adó-, ingatlankataszteri rendszerének működtetését, a kincstár központi szervében önálló szervezeti egység működteti. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A kincstár vezeti a központi költségvetés nyilvántartási rendszerét, előirányzati fedezetvizsgálatot, és más ellenőrzési feladatokat is ellát. Közreműködik az államháztartás alrendszereinek finanszírozásában, ellátja a számlavezetési és pénzforgalom-lebonyolítási feladatokat; likviditáskezelést végez, illetve befektetési szolgáltatást nyújt az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében.

A kincstár működteti a központosított illetményszámfejtés rendszerét, ellenőrzi az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő gazdálkodást, beszámolást és adatszolgáltatást. Ellátja az elektronikus adatszolgáltató rendszerrel kapcsolatos feladatokat.

A kincstár működését a nyugellátásokkal, a fogyatékossági támogatással, a vakok személyi járadékával és a bányászati kereset-kiegészítéssel kapcsolatos feladatköreivel összefüggésben a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter; az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatköreivel összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter; a családtámogatásokkal kapcsolatos feladatköreivel összefüggésben az családpolitikáért felelős miniszter felügyeli.

A kincstár központi szerve a nyugdíjbiztosítási alappal kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási feladatok ellátásáról is gondoskodik; közreműködik az egészségbiztosítási alappal kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási feladatok ellátásában.

A mezőgazdaság területén a kormány a kincstárt jelölte ki kifizető ügynökségként, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási, agrárkárenyhítési szervként, és a mezőgazdasági menedzsment és monitoring információs rendszer nemzeti felhasználó nyilvántartó testület feladatainak ellátására. A megyei kormányhivatalok európai uniós és nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő feladatait, illetve a 2010. évi vonatkozó törvényben meghatározott irányítási hatásköröket is a kincstár gyakorolja.

A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló uniós intézkedések alapján a kifizető ügynökségi feladatok ellátásáért felelős vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő szakmai kérdésekben önállóan jár el, akit a kincstár elnöke a kifizető ügynökségi feladatok ellátásával összefüggésben nem utasíthat.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 10.

Helyesbítő számla és a felszámolás

Cikkünkben egy megtörtént esetet mutatunk be számlázás témakörében. A tényállás a következő: az egyik adóalany az általa teljesített, ingatlanértékesítésre irányuló ügylet kapcsán tévesen áfát számított fel. Az adóalany az ügyletről kiállított számlát helyesbítette, ugyanakkor a helyesbítő számlának az adóalany partneréhez (továbbiakban: partner) történő eljuttatása minden bizonnyal nem fog sikeresen megvalósulni, mivel a partner felszámolási eljárás alatt áll.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.