Számlázás: stornírozás és helyesbítés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A számla a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás legfontosabb bizonylata. A számviteli szakemberek gyakran találkoznak azzal a feladattal, hogy a kiállított számlákat stornírozni vagy helyesbíteni kell.


A kiállított számlák érvénytelenítésének (stornírozásának) vagy módosításának (helyesbítésének) leggyakoribb okai a következők:

  • – az alapul szolgáló gazdasági esemény nem történt meg, vagy
  • – nem olyan mennyiségben, áron, összegben, ahogyan az a számlán szerepel, vagy
  • – a számla befogadója – részben vagy egészben – nem ismeri el a teljesítést,vagy
  • – a számlát tévesen állították ki.

Ha a számla helyesbítése már lezárt üzleti évet érint, akkor a számla könyvelésekor az eredeti számla kiállítása (az eredeti teljesítés) üzleti évének árbevételét volna szükséges helyesbíteni, viszont azt az üzleti évet a gazdálkodó már beszámolóval lezárta. Ebben az esetben a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lehet a lezárt üzleti év árbevételét és egyéb tételeit módosítani. Erre az ellenőrzés módszertanát lehet használni, bár azt elsősorban számviteli hiba elkövetése esetében kötelező használni. A követendő megoldás tehát az, ha a mérlegkészítés időpontja előtt elvégzett számlamódosítással a tárgyév adatait, a mérlegkészítés időpontját követően történt számlamódosítással – ekkor az önellenőrzés szabályai szerint – szintén a tárgyév adatait helyesbítjük. Az előző üzleti évre vonatkozó, visszamenőleges módosítás hatásait az eladónál a társasági adóbevallás revíziójával is követni kell.

Példa

Ha a számlamódosítás

  • – az eredeti számla kibocsátásától eltérő üzleti évben,
  • – már a mérlegkészítés időszakát követően történik,
  • – és a számlában szereplő ellenérték rendezése a felek között még nem történt meg,

akkor a helyesbítő számla kiállítását követően a számviteli elszámolásban az eredeti számlakiállítás időpontjára vonatkozóan a vevőnél könyvelt beszerzést és szállítói tartozást, az eladónál könyvelt árbevételt és vevőkövetelést kell a helyes értékre javítani. Az áfabevallásban a helyesbítő számla kiállításának áfamegállapítási időszakában kell a korrekciót végrehajtani, az áfatörvényben és a társasági adótörvényben előírt szabályok betartásával.

Szeptemberi rendezvényünkön segítünk megismerni az új szabályokat: Áfa törvény és számlázás szabályai

Tóth Mihály további példákkal mutatja be, hogy hogyan kell helyesen eljárni attól függően, hogy a számlamódosítás még ugyanabban vagy már csak a következő üzleti évben történik. A cikket a Számviteli Tanácsadó 2012/7-8. számában olvashatják.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 10.

Helyesbítő számla és a felszámolás

Cikkünkben egy megtörtént esetet mutatunk be számlázás témakörében. A tényállás a következő: az egyik adóalany az általa teljesített, ingatlanértékesítésre irányuló ügylet kapcsán tévesen áfát számított fel. Az adóalany az ügyletről kiállított számlát helyesbítette, ugyanakkor a helyesbítő számlának az adóalany partneréhez (továbbiakban: partner) történő eljuttatása minden bizonnyal nem fog sikeresen megvalósulni, mivel a partner felszámolási eljárás alatt áll.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.