Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A számviteli törvény 2020-tól hatályos módosítása hoz néhány jelentősnek mondható változást. Az új előírások elsődleges célja továbbra is, hogy közelítsék a magyar számviteli szabályokat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokhoz.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2019-ben kihirdetett módosításai
A módosítások indokaként egyrészt a megváltozott jogszabályi környezet következtében megjelenő korrekciós igényeket, másrészt a gyakorlatban felmerült problémák megoldásának szükségességét jelölhetjük meg. A módosítások 2020. január 1-jén léptek hatályba, azonban egyes esetekben azokat már a 2019. évi beszámolók összeállításánál is alkalmazni lehet.
Egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság
Módosult az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv. (Ev. tv.) Az egyéni vállalkozó általi egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság alapítás lehetősége gazdasági tartalmát tekintve az egyéni vállalkozói tevékenység sajátos továbbfolytatásának tekinthető, és a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozik. Ezért az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítása időpontjával a bevételi nyilvántartásból a számviteli törvény hatálya alá visszakerülő vállalkozásokra vonatkozó nyitómérleg összeállítási szabályainak megfelelő nyitó mérleget kell készítenie azzal, hogy a nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni. (Mivel a polgári jog szabályai korlátolt felelősségű társaság esetén alapesetben nem követelik meg a nem pénzbeli hozzájárulás könyvvizsgáló általi felülvizsgálatát, az előírt nyitó mérlegre sem indokolt a könyvvizsgálói ellenőrzés előírása.)
Szerződés elszámolási egysége
Új fogalom a szerződés elszámolási egysége, amely kizárólag akkor alkalmazható, ha a vevő meghatározhatja a termék vagy szolgáltatás jellemzőit. Abban az esetben, ha a vevőnek csak korlátozott képessége van a befolyásolására, – pl opciókból választ -, nem felel meg a fogalomnak. Jogilag – a szerződés felek által meghatározott tárgya alapján – egy egységet képező – a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó – szerződés egésze esetén alkalmazható (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz). Az előírások nem csak egyetlen szerződés esetében, de az alábbi feltételek teljesülése esetén szerződések egy csoportjánál is alkalmazhatóak:
A módosítás megkülönbözteti a teljesítési fok és a készültségi fok fogalmát:
Elszámolásra vonatkozó előírások:
A szerződés elszámolási egységének a teljesítésével arányosan (a teljesítési fok arányában) kell elszámolni a nettó árbevételt, és az adott teljesítési fokhoz felmerült költségeket, ráfordításokat. Ha a feltételek és körülmények változatlanok, akkor egy többéves projekt esetén az egyes üzleti években azonos lesz az árbevétel-arányos nyereség (nyereséghányad), amely a szerződés elszámolási egysége egészének nyereségét tükrözi. A feltételek és körülmények (például szerződésmódosítás, az összes szerződéses költség összegére, a teljes szerződéses árbevétel összegére vonatkozó becslés) változásának hatása a változás üzleti évében kerül elszámolásra.
A szerződés elszámolási egységének ellenértékéből az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen árbevételként elszámolt összeg meg kell, hogy egyezzen a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének a teljesítési fok arányában meghatározott összegével.
A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig (amely nem feltétlenül esik egybe a számlázással) mutatható ki készletként. Az elszámolási szabályból következően – és mivel a fordulónapon a teljesítési foknak megfelelő árbevétel elszámolásra kerül – a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék csak az évközi időszakokban szerepelhet a könyvelésben, a mérleg fordulónapján a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan ilyen tételek nem mutathatók ki.
A szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege, valamint a szerződés elszámolási egységére már elszámolt árbevétel közötti különbözet aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként kerül kimutatásra az árbevétel növelésével vagy csökkentésével egyidejűleg.
Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege azon részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételt.
Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételnek azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összegét.
Értékesítés nettó árbevételét:
Céltartalék hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre
Új előírás, hogy az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni – a szükséges mértékben – azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, – ideértve többek között a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható veszteséget –, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
Jegyzett tőke változása
A tőkefelemelés időpontjának változását a cég a jövőben megadhatja, így változása nem a cégbírósági bejegyzéssel hatályosul. A tőkeemelés elsődlegesen gazdasági, gazdálkodási és nem jogi kérdés, így a változás időpontja tekintetében nem lehet jelentősége annak, mely napon jegyezte be a változást a cégbíróság. A tőkeemelés esetében a cég meghatározhatja a változás időpontját, ebből következően nem kizárt a jövőben a Ctv. szabályai figyelembevétele mellett az előre bejegyzés lehetősége sem.
A tőkeleszállítás egyes eseteiben (különösen a kötelező tőkeleszállítás) a cég a működésére vonatkozó kötelező előírások betartása érdekében dönt a cégbírósági tőkeleszállításról, vagyis nem tisztán gazdálkodási megfontolásról van szó. Más esetekben a hitelezővédelmi szempontok felülírják a fenti érveket, ezért tőkeleszállítás esetén a jövőben sem lehet megadni a változás időpontját (hatályát), hanem a változás időpontja továbbra is a tőkeleszállítás cégbíróság általi bejegyzésének napja lesz.
Tőkeemelés pótbefizetéssel
A tőkepótlás egyik rugalmas eszköze a pótbefizetés. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény előírja azt is, hogy a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tulajdonosoknak kell visszafizetni, ugyanakkor azt sem tiltja, hogy a tulajdonosok a veszteség pótlására adott pótbefizetés összegéről véglegesen lemondjanak. A gyakorlatban erre vonatkozóan gyakran felmerül az igény, de a számviteli törvény eddig nem szabályozta ennek elszámolási metódusát és ez okozott némi jogbizonytalanságot.
A törvény új előírása szerint, ha a tulajdonos lemond a pótbefizetésből adódó követeléséről, akkor azt a tulajdonolt gazdasági társaságnál a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni, a lemondás időpontjával.
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének „különbözetek” oszlopa tartalmazza a jogelőd gazdasági társaságnál a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetés összegéből az eredménytartalékba átvezetett összeget, ha a pótbefizetésből származó követeléséről az átalakulás során a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemond.
A fentieken túl a kiváló írásban olvashat még az egyösszegű értékcsökkenésről; az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. tv. módosításáról; a szakképzésről szóló törvény módosításáról; és az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről.
A cikk szerzői Dr. Füredi-Fülöp Judit és Várkonyiné Dr. Juhász Mária; mindketten a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara docensei és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatói.
