Számviteli beszámoló: közeledik a határidő

Szerző: Váci Tímea
Dátum: 2012. május 3.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A számviteli törvény 2011. év végi módosítása számos olyan rendelkezést tartalmaz, amit már a 2011. évi beszámolókra is alkalmazni lehet. Közeledik a május 31-i közzétételi határidő, érdemes még átlapozni az Adó Kódex 2012/3. számát, amely külön kiemeli a 2011-es üzleti évre is alkalmazható új szabályokat, és felhívja a figyelmet a közzététel késedelmének vagy elmulasztásának szigorú jogkövetkezményeire is.


A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosította. A változásokat elsősorban a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs kötelezettségek csökkentésének igénye és a gyakorlatban felmerült kérdések rendezésének igénye indokolta.

Az Adó Kódex 2012/3. száma részletesen ismerteti a változásokat. Összeállításunkban néhány olyan módosítást emelünk ki, amely a 2011. évről szóló beszámoló készítésekor és közzétételekor már alkalmazható, és felhívjuk figyelmet a közzététel elmulasztásának egyre szigorodó következményeire is.

Egyszerűsített éves beszámoló

Bővült azoknak a vállalkozások köre, amelyek egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek. A módosítással lehetővé válik, hogy – az előírt feltételek fennállása esetén – az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó (jellemzően a leányvállalat) is választhassa az egyszerűsített éves beszámoló készítését, feltéve, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információk előállítására és anyavállalatának való szolgáltatására továbbra is alkalmas lesz a vállalkozó számviteli rendszere. A változások már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók.

Sajátos egyszerűsített éves beszámoló

Bővült a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő (mikro)vállalkozások köre is, figyelembe véve az Európai Bizottság és a Tanács által támogatott számviteli területre értelmezett mikrovállalkozási meghatározást.

A könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (betéti társaság, közkereseti társaság), korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég a jövőben akkor készíthet sajátos egyszerűsített éves beszámolót, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

  • mérleg-főösszeg: 65 millió forint,
  • éves nettó árbevétel: 130 millió forint,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 10 fő

Ezen túlmenően a módosított előírások a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozók számára biztosítják, hogy számviteli politika (ideértve a szabályzatokat, így például a leltárkészítési és leltározási, az értékelési, a pénzkezelési szabályzatot is) helyett csak egyetlen, könyvvezetéssel és beszámolókészítéssel kapcsolatos számviteli döntéseket tartalmazó dokumentumot készítsenek.

A sajátos egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó szabályok további egyszerűsítését jelenti annak egyértelmű rögzítése, hogy a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor alkalmazhatják a társasági adó megállapításánál figyelembe vett, külön törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat is. Az utóbbi két változás már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazható.

Összehangolták a közzétételi határidőket

A korábbi előírások szerint nem volt teljes az összhang a számviteli beszámoló letétbe helyezésének, illetve közzétételének határideje és a társasági adóbevallás benyújtási határideje között.

Az összhang megteremtése érdekében a mérlegfordulónaptól számított 90, 150 és 180 napos kötött beszámoló letétbe helyezési és közzétételi határidőket rugalmasabb, naptári hónapokban kifejezett határidők váltották fel. Ennek megfelelően az alábbiak szerint kell teljesíteni a beszámolók nyilvánosságra hozatalát:

  • éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, sajátos egyszerűsített éves beszámoló esetén: az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig
  • összevont (konszolidált) éves beszámoló esetén: a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig,
  • egyéb esetekben (előtársasági beszámoló, ismételt közzététel stb.) pedig, jellemzően a kiváltó gazdasági esemény időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig .

A változások már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók.

A közzétételi kötelezettség elmulasztása

Korábban a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása esetén az adózó figyelmének felhívását követően a figyelemfelhívásban jelölt határidő lejártát követően azonnal az adózó adószámának felfüggesztése, majd megszűntnek nyilvánítása következett.

A módosítás a számviteli beszámoló közzétételi kötelezettségének elmulasztásához kapcsolódó szankciót többlépcsőssé, arányosabbá és fokozatossá teszi. A módosítással az adóhatóság e tekintetben kétszeres mulasztási bírság megállapítása és határidő kitűzése mellett igyekszik az adózót a kötelezettség teljesítésére rábírni, de a teljesítés elmaradása továbbra is az adószám törlését és a cég törvényességi vizsgálatának kezdeményezését vonja maga után.

Az Adó Kódex 2012/3. száma részletesen ismerteti a számviteli törvény és a kapcsolódó rendeletek módosításait.


Kapcsolódó cikkek:


Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.

PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!
2019. június 24.

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!

A skontó számviteli- és adókezelése
2019. június 17.

A gazdasági életben a szerződéses felek gyakran alkalmaznak bizonyos, – feltételekhez kötött – árengedményeket. Az árengedményre jogosultságot szerezhet a vevő a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel (ezt hívjuk rabattnak), az engedmény lehet üzletpolitikai célú, illetve lehet annak „jutalmazása”, hogy a beszerző fél az eredeti esedékességhez képest a termék, vagy szolgáltatás ellenértékét korábbi időpontban téríti meg. Ez utóbbi árengedményt hívjuk skontónak.