Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány új adócsomagja a számviteli törvényt érintő módosításokat is tartalmaz. Új beszámolóformaként megjelenik a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló, és a tervezet szerint jelentősen változnak az ellenőrzéshez kapcsolódó számviteli szabályok is.
A javaslat értelmében a számviteli törvényből hatályon kívül helyezik a sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítésre vonatkozó szabályokat, helyette a külön kormányrendeletben részletesen szabályozott mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését választhatják a kisebb méretű gazdálkodók.
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
A tervezet szerint megváltozik a háromoszlopos beszámoló készítését meghatározó jelentős összegű hiba értékhatára. A hatályos szabályozás szerint minden esetben jelentős összegű az ellenőrzések során feltárt hiba, ha az ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot.
A javasolt módosítás értelmében a jelentős összegű hiba határa maradna az adott üzleti év mérlegfőösszegének 2 százaléka általános szabályként, ha azonban a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor 1 millió forint lenne a hibahatár. A tervezet szerinti változtatás így egyszerre csökkentheti a nagyobb és a kisebb vállalkozások adminisztrációs terheit.
Lényeges változás, hogy a törvényből várhatóan hatályon kívül helyezik a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmát és az ehhez kapcsolódó ismételt beszámoló-közzétételi kötelezettséget. Az indokolás szerint a magyar vállalati gyakorlatban elhanyagolható az ismételt közzétételre kerülő beszámolók száma, így ez a módosítás egyszerűsíti a vállalati adminisztrációt.
A törvénytervezet útmutatást ad a mérlegtételek értékelése kapcsán használt tartósság feltétel értelmezéséhez. Eszerint tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az a múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül – a fennállásának időtartamától függetlenül – akkor is, ha az az értékeléskor rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.
A javaslat szerint egy adott eszköz üzembe helyezésének (aktiválásának) időpontja az az időpont, amikor az eszközzel az üzemszerű, rendeltetésszerű tevékenység megkezdésre kerül. Ezzel lehetővé válik, hogy egyes, a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya (vagy a hatósági eljárás elhúzódása) esetén is sor kerülhessen az aktiválásra, és így megvalósulhasson a végzett tevékenység megfelelő költségelszámolása.
A tervezet szűkíti a számviteli konszolidációs mentesítési kört azon tőzsdei vállalkozások esetében, amelyek az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítik el, mivel az esetükben a konszolidálási kört nem a számviteli törvény, hanem az IFRS-ek határozzák meg.
A számviteli törvényt az áfa törvény elektronikus számla kiállításával kapcsolatos módosításával is összhangba hozzák. Az áfa törvény tervezett módosítása egységesen kezeli a papír alapú és az elektronikus számlákat, és mindkét típusú számlával kapcsolatban előírja, hogy a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, az adattartalma sérthetetlenségét és az olvashatóságát. A javaslat ugyanakkor nem írja elő kötelezően, hogy ennek a feltételnek hogyan lehet eleget tenni. Az áfa irányelvvel összhangban az egyik lehetséges technológiai megoldás az elektronikus számla minősített elektronikus aláírással történő kiállítása (a fokozott biztonságú elektronikus aláírás és az időbélyegző helyett). Az elektronikus számla alkalmazásához továbbra is a számlabefogadó beleegyezése szükséges.
A könyvvizsgálói kamarai törvény tervezett módosítása szerint speciális könyvvizsgálói minősítést nem csupán igazolt gyakorlattal lehet megszerezni, hanem három év általános könyvvizsgálói gyakorlat mellett a minősítés szakmai minősítő vizsga teljesítésével is megszerezhető.
 |
Elfelejtette?
|
