Szerződésszegés az új Ptk. szerint


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közös szerződéses akarat ellenére gyakran előfordul, hogy a szerződéskötést követően az egyik szerződő fél (vagy mindkét fél) a szerződést nem tudja (vagy nem akarja) maradéktalanul teljesíteni.
 


A szerződésszegés általános, közös szabályai között említett jogkövetkezmények:
−     a szerződésszerű teljesítés követelése,
−     a visszatartási jog gyakorlása,
−     az elállás vagy felmondás,
−     a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése.
 
A szerződésszerű teljesítés követelése
A szerződésszegés nem mentesíti a szerződésszegő felet a szerződés teljesítése alól. Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél továbbra is jogosult a szolgáltatás természetbeni teljesítésének követelésére.
 
Visszatartási jog gyakorlása
Nem várható el, hogy az a szerződéses fél, aki eleve valamilyen hátrányt szenved el a másik fél szerződésszegése miatt, a saját szerződéses kötelezettségét betű szerint teljesítse. Ezért szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja.  

Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek

A kiadvány a gazdálkodókat érintő két legfontosabb területet, a társasági jog és a szerződési jog alapvető szabályait foglalja össze. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik könnyen érthető és áttekinthető formában szeretnének tájékozódni az új szabályokról.

További információ és megrendelés >>

Elállás, felmondás
Szerződésszegés esetén a jogosult akkor szüntetheti meg a szerződést elállással vagy azonnali hatályú felmondással, ha a szerződésszegés következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt. Az elállás a szerződést a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal szünteti meg, a felmondás pedig a jövőre nézve. Az elállás tehát akkor lehetséges, ha a már teljesített szolgáltatások kölcsönösen visszaszolgáltathatók. Felmondás esetén a szerződés a múltra vonatkozóan teljesítettnek minősül, így ekkor egymással el kell számolni. A jogosult – elállás vagy felmondás esetén – a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas (fedezeti) szerződést köthet, és – tényleges kár miatti kártérítésként – követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbség, valamint a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését.
 
A szerződésszegéssel okozott kár megtérítése
Az új Ptk. a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősséget szinte objektív alapokra helyezi. Ez azt jelenti, hogy a kontraktuális kárfelelősség során a szerződés megszegésével kárt okozó fél csak igen szűk körben mentesülhet a kár megtérítésének kötelezettsége alól. Ezt a szigorú felelősséget a kár alacsonyabb mértékének megtérítése enyhíti. Teljes kártérítés helyett fő szabályként csak a közvetlen károkat kell megtéríteni a károsultnak.
 
Ahogyan a szerződési jogra általában jellemző, úgy a szerződésszegés szabályaira igaz, hogy azok diszpozitívak, azaz a Ptk. szabályaitól a szerződéses felek egyező akarattal eltérhetnek: azt kizárhatják, korlátozhatják vagy a szerződésszegést más módon szankcionálhatják. A Ptk. kógens, azaz eltérést nem engedő szabálya csupán azt mondja ki, hogy a szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis. Ezen kívül fogyasztóvédelmi szempontból semmis az a szerződési kikötés, amely fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó törvényi rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el. 

 
 A szerződésszegés új polgári jogi szabályairól Dr. Andor Ágnes ír a Számviteli Tanácsadó 2014/06. számában megjelent cikkében.
 

 



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 30.

Vállalkozásból kivont készlet

A készletek olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, azaz egy éven belül felhasználják, eladják vagy átalakítják őket. Érdekes jogesetet ismertetünk.

2022. szeptember 16.

Pénzügyi, számviteli képzések az új típusú szakmai képzési rendszerben

A legnagyobb érzékelhető változás, hogy a képzést követően nem a sok esetben vizsgaszervezésre is jogosult felnőttképzőnél kell szakmai vizsgát tenni a képesítés megszerzése érdekében, hanem a képzőtől független vizsgaközpontok valamelyikénél lehet ennek érdekében bejelentkezni.