Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közös szerződéses akarat ellenére gyakran előfordul, hogy a szerződéskötést követően az egyik szerződő fél (vagy mindkét fél) a szerződést nem tudja (vagy nem akarja) maradéktalanul teljesíteni.
A szerződésszegés általános, közös szabályai között említett jogkövetkezmények:
− a szerződésszerű teljesítés követelése,
− a visszatartási jog gyakorlása,
− az elállás vagy felmondás,
− a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése.
A szerződésszerű teljesítés követelése
A szerződésszegés nem mentesíti a szerződésszegő felet a szerződés teljesítése alól. Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél továbbra is jogosult a szolgáltatás természetbeni teljesítésének követelésére.
Visszatartási jog gyakorlása
Nem várható el, hogy az a szerződéses fél, aki eleve valamilyen hátrányt szenved el a másik fél szerződésszegése miatt, a saját szerződéses kötelezettségét betű szerint teljesítse. Ezért szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja.
|
Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek |
|---|
|
A kiadvány a gazdálkodókat érintő két legfontosabb területet, a társasági jog és a szerződési jog alapvető szabályait foglalja össze. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik könnyen érthető és áttekinthető formában szeretnének tájékozódni az új szabályokról. |
Elállás, felmondás
Szerződésszegés esetén a jogosult akkor szüntetheti meg a szerződést elállással vagy azonnali hatályú felmondással, ha a szerződésszegés következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt. Az elállás a szerződést a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal szünteti meg, a felmondás pedig a jövőre nézve. Az elállás tehát akkor lehetséges, ha a már teljesített szolgáltatások kölcsönösen visszaszolgáltathatók. Felmondás esetén a szerződés a múltra vonatkozóan teljesítettnek minősül, így ekkor egymással el kell számolni. A jogosult – elállás vagy felmondás esetén – a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas (fedezeti) szerződést köthet, és – tényleges kár miatti kártérítésként – követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbség, valamint a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését.
A szerződésszegéssel okozott kár megtérítése
Az új Ptk. a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősséget szinte objektív alapokra helyezi. Ez azt jelenti, hogy a kontraktuális kárfelelősség során a szerződés megszegésével kárt okozó fél csak igen szűk körben mentesülhet a kár megtérítésének kötelezettsége alól. Ezt a szigorú felelősséget a kár alacsonyabb mértékének megtérítése enyhíti. Teljes kártérítés helyett fő szabályként csak a közvetlen károkat kell megtéríteni a károsultnak.
Ahogyan a szerződési jogra általában jellemző, úgy a szerződésszegés szabályaira igaz, hogy azok diszpozitívak, azaz a Ptk. szabályaitól a szerződéses felek egyező akarattal eltérhetnek: azt kizárhatják, korlátozhatják vagy a szerződésszegést más módon szankcionálhatják. A Ptk. kógens, azaz eltérést nem engedő szabálya csupán azt mondja ki, hogy a szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis. Ezen kívül fogyasztóvédelmi szempontból semmis az a szerződési kikötés, amely fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó törvényi rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.
A szerződésszegés új polgári jogi szabályairól Dr. Andor Ágnes ír a Számviteli Tanácsadó 2014/06. számában megjelent cikkében.
