Szigorodik a vezető tisztségviselők felelőssége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Polgári Törvénykönyv újraszabályozza a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezéseket. Ennek keretében a vezető tisztségviselők a jövőben fokozottabb felelősséggel kötelesek eljárni.


A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) átfogóan újraszabályozza a jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseket. Az új Ptk. Harmadik Könyve tartalmazza a jogi személyekre vonatkozó szabályanyagot, ezen belül az első rész foglalja össze azokat az általános rendelkezéseket, amelyeknek valamennyi jogi személy esetén érvényesülniük kell. Az új Ptk. a jogi személyek szervezetére vonatkozó rendelkezések között foglalja össze a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat.

A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók (döntéshozó szerv) hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően, személyesen köteles ellátni. A vezető tisztségviselők az e minőségükben kifejtett tevékenységükért felelősséggel tartoznak. Ez a felelősség eltérően alakul a jogi személlyel, illetve harmadik személyekkel szemben.

A vezető tisztségviselő által harmadik személyeknek okozott kárért való felelősség a szerződésen kívül okozott (deliktuális) kárért való felelősség szabályai szerint alakul. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a belső viszonyokban, azaz a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott (kontraktuális) kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

Számviteli változások 2014
  • Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót
  • A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
  • Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben?
  • Milyen hatása van  az új Ptk. hatályba lépésének  a számvitelre?

Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra!

A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A két kártérítési alakzat között lényeges különbség van. A szerződésen kívül okozott kárt akkor kell megtéríteni, ha a károkozó magatartása felróható volt, azaz ha a károkozó nem az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsította. Ha azonban a felróhatóság megállapítható, a károkozó teljes kártérítésre köteles. Ez az alapelv érvényesül tehát a vezető tisztségviselő által harmadik személynek okozott kár esetében (ekkor a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel). A szerződésen kívül okozott kárért való felelősséghez képest szigorúbban alakul a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség, amely a vezető tisztségviselő jogi személlyel szembeni kárfelelősségére vonatkozik.

Az új Ptk. a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősséget szinte objektív alapokra helyezi, ugyanis ebben az esetben nem a felróhatóság a zsinórmérték. A kontraktuális kárfelelősség során a károkozó csak igen szűk körben mentesülhet a kár megtérítésének kötelezettsége alól. A károkozó csak akkor mentesülhet a felelősség (és így a kár megtérítése) alól, ha bizonyítja, hogy:

  • a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, amely
  • a szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható, és
  • nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

Ezt a szigorú felelősséget a kár alacsonyabb mértékének megtérítése enyhíti. Teljes kártérítés helyett fő szabályként csak a közvetlen károkat kell megtéríteni a károsultnak. A teljes kártérítés részét képező egyéb károkat vagy elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a károsult (itt fordul a bizonyítási teher!) bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Teljes kártérítés automatikusan csak szándékos szerződésszegés esetén áll fent.

A vezető tisztségviselő jogi személlyel szembeni fokozottabb felelősségét az indokolja, hogy e tisztség elvállalása tudatos döntés eredménye, így a vezető tisztségviselőtől is fokozottabb gondosságot követel meg (egy megbízási jogviszonyhoz hasonlóan). Hogyan lehet értelmezni a vezető tisztségviselő felelősségét a kontraktuális felelősség dimenziójában? Az első felelősség alóli kimentő feltétel az, hogy a kárt ellenőrzési körön kívül eső körülmény okozta. Vezető tisztségviselő esetében az ellenőrzési körülmény a jogi személynél ellátandó ügyvezetési tevékenységet foglalja magába, azaz a jogi személy irányítási feladatairól van szó. Az természetesen, hogy pontosan, feladatokra lebontva mit kell érteni irányítási feladatkör alatt, a konkrét gazdálkodó típusától, méretétől és tevékenységétől is függ, ezért nem adható rá egységes, mindenkire alkalmazható felsorolás. A második kimentő feltétel szerint ez a külső körülmény a szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható. Itt a kérdés a szerződéskötés időpontjának értelmezése a vezető tisztségviselő esetében. A vezető tisztségviselői megbízatás rendszerint hosszú időre, sok esetben határozatlan időre születik. Ez a körülmény a vezető tisztségviselő javára kedvez, hiszen a vezető tisztségviselő megbízásakor valószínűleg a legtöbb külső, évekkel későbbi körülmény nem látható előre. Az új Ptk.-hoz fűzött kommentár szerint a bírósági gyakorlatra marad a szerződéskötési időpontnak a helyes értelmezése a vezető tisztségviselők esetében, amely esetlegesen nem a vezető tisztségviselői megbízatás kezdetéhez lesz köthető, hanem a károkozó magatartás elkövetéséhez. A kimentéshez harmadik feltételként azt kell a vezető tisztségviselőnek bizonyítania, hogy az adott helyzetben általában nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 4.

Kisokos a fiktív számlákról

Ismertetjük a törvényi definíciót, elmondjuk az adóellenőrzések legfontosabb tapasztalatait és szólunk a fiktív számlák korrekciós lehetőségeiről is.

2024. szeptember 4.

Mit tartogat az IFRS 18?

A fő pénzügyi kimutatások körén az IFRS 18 sem változtat, bontásban és besorolásban is alkalmaz azonban gyökeresen új megoldásokat, ami alapvető struktúrát érintő változást hoz.

2024. augusztus 28.

Számlázást érintő érdekességek 2.

Nagy téma a számlázás és kérdésköre, különös tekintettel, hogy a számla a költségelszámolás és így a könyvelés alapja, áfa tekintetében pedig az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele is. Számlázás kapcsán azonban számos kérdéskör, probléma, érdekesség felmerülhet.