Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az éves tao és hipa kötelezettségek, bevallások összeállításakor érdemes egy checklistát végigfutni, milyen tételek módosíthatják a cég adófizetési kötelezettségét. Ha még nem tette meg, az alábbi lista alapján ellenőrizze a 2020-as adóbevallásokat benyújtásuk előtt!
Szakemberek számára jól ismert tény, hogy a számvitelben elszámolt értékcsökkenési leírás költsége, valamint a kivezetett eszközök könyv szerinti értéke növeli az adott üzleti év társasági adóalapját. Ugyanekkor a Tao tv. által elismert értékcsökkenési leírás összegével, továbbá a kivezetett eszközök számított nyilvántartási értékével csökkenthető a társasági adóalap.
Fontos azonban figyelni a speciális esetekre! Ilyen például a kisértékű tárgyi eszközök kezelése, számvitelben a Tao tv.-ben előírt diktált kulcsoktól eltérő leírási kulcsok alkalmazása, értékcsökkenési leírás elszámolása részben fejlesztési tartalékból finanszírozott eszközök után, bérbe adott ingatlanokra vonatkozó szabályok stb. Emellett a kapcsolódó nyilvántartásokat olyan formában kell vezetni, amely egy esetleges adóhatósági vizsgálat során áttekinthetően és egyértelműen alátámasztja az adóalap csökkentésre való jogosultságot.
A Tao tv. alapján a társasági adó alapját növeli az adóévben céltartalék képzése miatt elszámolt ráfordítás, míg a céltartalék feloldásaként elszámolt bevétel csökkenti a TAO alapot. Az adókalkuláció véglegesítése során – főként a nemzetközi vállalatcsoport tagjaként működő társaságok esetében, ahol a mérlegkészítés napja a konszolidáció miatt korai időpontra esik – érdemes különösen figyelni, amikor a könyvvizsgálathoz kapcsolódó módosítások céltartalékot is érintő átsorolást eredményeznek. Például az előző évi ki nem vett szabadságok, bónusz kifizetések kapcsán.
A Tao tv. alapján a társasági adó alapját növeli az adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege, míg a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés csökkenti a TAO alapot.
Fontos kiemelni, hogy a módosító tételpár a követelésekhez kapcsolódóan elszámolt értékvesztésre vonatkozik és nem alkalmazható analóg módon a készletekre elszámolt értékvesztés vonatkozásában.
Kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződéseikben, megállapodásaikban magasabb, vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmazhatnak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Az alkalmazott ellenérték és szokásos piaci érték közötti különbözet társasági adóalap növelő tételnek minősül annál a félnél, aki magasabb költséget, vagy alacsonyabb bevételt realizál. Ugyanakkor adóalap csökkentés a másik félnél csak meghatározott feltételek teljesítése esetén lehetséges, fontos ezek meglétéről is meggyőződni.
Sok esetben tapasztaljuk, hogy amennyiben a kalkulációt készítő és a bevallást összeállító személy és az alapadatokat nyújtó (pl. szolgáltató központbeli (SSC) könyvelés) között nem megfelelő az információáramlás, az negatívan hat az elkészült kalkuláció/bevallás minőségére.
Az ördög a részletekben rejlik, így ilyen esetekben célravezető lehet külső szakértő bevonása az adókalkulációk elkészítésébe/ellenőrzésébe, aki tisztában lehet ilyenkor a különbségek jellemző okával.
Számos esetben tapasztaljuk, hogy az egyéb tekintetben precízen összeállított TAO kalkuláció megfelelősége amiatt válik kifogásolhatóvá, mert az adókalkulációk a zárással párhuzamosan készültek és véglegesítés előtt nem vettek figyelembe minden olyan módosítást, amely az eredményre hatással lehet. Széles ezen tényezők köre, ilyen például a jövedelemadók figyelmen kívül hagyása, tényleges év végi helyi iparűzési adó és innovációs járulék figyelembevétele, háromoszlopos beszámoló eredményhatása, átsorolások figyelembevétele megfelelő előjellel, esetlegesen könyvvizsgálati módosítások hatásainak leképezése.
Az adóhatósági ellenőrzések során gyakran tapasztaljuk, hogy az adózók nem rendelkeznek olyan analitikával, amely minden tekintetben helyálló lenne az adóévben elhatárolt veszteség jogcímen történő adóalap csökkentés alátámasztására. Ha már az adóalap csökkentést alátámasztó dokumentáció elkészül, érdemes azt olyan formában/tartalommal előállítani, ami ezt a próbát is kiállja.
Abban az esetben, ha a társaság az adóévben a Tao. tv. szerinti kedvezményezett jogügyletet hajtott végre vagy vett abban részt, a társasági adóbevallás összeállítása során fontos figyelmet fordítani az adóhalasztást/adómentességet biztosító módosító tételek szerepeltetésére. Ezzel egyidejűleg célszerű megbizonyosodni róla, hogy a kedvezményezett jogállás alátámasztásául szolgáló körülmények továbbra is fennállnak, a kapcsolódó dokumentációk rendelkezésre állnak.
Amennyiben az adóév során adóellenőrzés, önellenőrzés, számviteli hiba feltárása miatt előző évekhez kapcsolódó eredmény tételek kerülnek elszámolásra, azok jellege és tartalma alapján szükséges megvizsgálni, hogy társasági adó szempontból adóévi tételnek tekinthetőek-e. Visszatérő hibaként tapasztaljuk, hogy a társaságok a szükséges adóalap korrekciós tételek kapcsán egyidejűleg egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen teljesítik a kapcsolódó önellenőrzési kötelezettséget.
Abban az esetben, ha a társaság az adóév során pénzbeli vagy térítés nélkül nyújtott tárgyi támogatást nyújtott valamely szervezet részére, minden esetben meg kell bizonyosodni róla, hogy a juttatás megfelel-e a Tao. tv. szerinti adomány fogalmának. Vizsgálandó továbbá, hogy a kedvezményezett szervezet közhasznúnak minősül-e. Megfelelő dokumentáció hiányában nemcsak a 20% 40%-os adóalap csökkentési lehetőségtől esik el a társaság, de felmerülhet az adóalap – nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás jogcímen történő – növelésének kötelezettsége is.
2019. január 1-jétől a korábbi alultőkésítési szabályt felváltotta a kamatlevonási korlátozás szabálya. Ennek értelmében a korábbi saját tőke és idegen tőke átlagos állományi arányának vizsgálata helyett a TAO alapot növeli az adóévi nettó finanszírozási költségeknek a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény (ún. „TAX EBITDA”) 30%-a vagy a 939.810.000 Ft-os (3 millió eurós) nominális korlát közül a nagyobbikat meghaladó része. A növelő tétel meghatározása mellett ne feledkezzünk meg az előző évekről áthozott, még fel nem használt kamatlevonási kapacitásról sem, amellyel csökkenthető az adóévi adózás előtti eredmény.
Sok esetben tapasztaljuk, hogy az adózók nem szentelnek kellő figyelmet az igénybe vett adókedvezményekhez kapcsolódóan kötelezően előírt adóellenőrzéseknek. A fejlesztési adókedvezmény esetében például az első igénybevételt követő harmadik év végéig az adóhatóság kötelezően vizsgálja az adókedvezmény igénybevételére való jogosultságot. Tekintettel arra, hogy ezek a NAV ellenőrzések kiszámíthatóak, érdemes rájuk felkészülni és folyamatában úgy kialakítani a dokumentációs hátteret, hogy az adóellenőrzés ne rójon plusz terhet e tekintetben a társaságra.
Sok esetben tapasztaljuk, hogy a beszámolóban közvetített szolgáltatásként szerepeltetett ráfordításokat a társaságok automatikusan csökkentő tételként veszik figyelembe helyi iparűzési adóalapjuk meghatározása során. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a közvetített szolgáltatások fogalma a Htv. keretrendszerében szűkebb a számviteli törvény szerinti definíciónál. Amennyiben nem teljesülnek a törvény által szabott tartalmi és formai feltételek, úgy a HIPA alap csökkentésre való jogosultság sem áll fenn.
A fenti példákban kiemelt tipikusan előforduló hibák is azt mutatják, hogy jóhiszeműen is előfordulhatnak hibák az adókalkulációk elkészítése során. Különösen akkor, amikor az évente ismétlődően, rutinszerűvé válik és még időnyomás is nehezedik az adóbevallásokat készítő házon belüli szakemberekre. Ilyen esetekben jelenthet megoldást néhány évente egy független szolgáltatóval történő felülvizsgálat, amely során a kalkulációk alapjaiban „friss” külső adószakértő szemmel kerülnek áttekintésre, s mellyel tapasztalataink alapján, jó eséllyel megtalálhatók az érvényesíthető adókedvezmények, kiszűrhetők a hibák, módosulhat az adófizetési kötelezettség.
A bejegyzés szerzője Varga Diána, az RSM adóüzletágának vezető menedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
