Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogszabályi előírásoknál alacsonyabb saját tőkével rendelkező társaságok tulajdonosainak a további működéshez pótlólagos tőkét kell nyújtaniuk a leányvállalatuk számára.
Ha a korábbi évek nyeresége már nem nyújt fedezetet a veszteségre, akkor felmerül a pótlólagos tőke bevonásának kérdése. Ha a tulajdonosok a veszteséges vállalkozás továbbműködtetése mellett döntenek, akkor újabb tőkét kell a rendelkezésére bocsátaniuk.
Tőkepótlás
A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a tőkeszükséglet, a likviditási gondok már hamarabb jelentkeznek, mint ahogyan egy beszámoló összeállításával a saját tőke pontos számai ismertté válnának. A legkézenfekvőbb megoldás ilyen esetekben a tulajdonosi, tagi kölcsön folyósítása. Mivel a tulajdonos már év közben többletforrásokat bocsátott a vállalkozás rendelkezésére (igaz, akkor még csak kölcsön formájában), a gyakorlatban felvetődött az igény, hogy ilyen helyzet előállása esetén hogyan szerepelhetne a már átadott kölcsön a vállalkozás kötelezettségei helyett a saját tőkében, megoldva ezzel az előállt saját tőke problémát.
Tagi kölcsön apporttal
A társasági jog elismeri apportképes eszköznek a követelést is. Az anyavállalat könyveiben ez a követelés a leányvállalattal szembeni követelésként szerepel. Ez „apporttárgyként” átadásra kerül a leányvállalatnak, akinek az elfogadott apportértéken az eszközt aktiválnia kell a Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben. Ebben az időpillanatban az a különleges helyzet áll elő, hogy a vállalkozás könyveiben egy saját magával szembeni követelés szerepel értékkel az eszközei között. A tulajdonosi kölcsön átvételekor ugyanis először ezt az összeget természetszerűleg kötelezettségként kellett rögzíteni, ahol a hitelező az anyavállalat volt. Azzal, hogy az anyavállalat átruházta a kölcsönt a vállalkozásra, a leányvállalat nemcsak saját maga adósa, hanem saját maga hitelezője is lett. Az egymással szembeni összevezetéssel ez a saját magával szembeni kölcsön kikerül a vállalkozás könyveiből.
Ázsió
Figyelni kell arra, hogy a jegyzett tőke emelése emeli ugyan a saját tőkét, de emeli a jegyzett tőkét is, amivel természetszerűleg emelkedik a jegyzett tőke felében megállapított határ is, amit a saját tőkének el kellene érnie.
Az „ázsiós tőkeemelés” néven is ismert megoldásban a jegyzett tőke emelése mellett az átadott vagyon egy része (általában a jelentősebb része) tőketartalékba kerül. Ezzel megoldható az a probléma, hogy a tőkeemelés ne emelje a teljes jegyzett tőkét és ezzel együtt a jegyzett tőke felében megállapított határt.
Ha az ázsiós tőkeemelést egy aktusnak tekintjük, ahol a tőkeemelés a névértéknél magasabb ellenértékkel történik, akkor, ha az ellenérték nem pénz, hanem eszköz, úgy ez az eszköz apportnak minősül. Ha apportról van szó, akkor érvényesek rá az apport értékelésére, az érték ellenőrzésére, garantálására vonatkozó szabályok, de ezen felül például a szokásos piaci árnak történő megfelelés követelménye is (ha kapcsolt vállalkozásokról van szó).
A 2013. év végi jogszabály-módosítások között fellelhető egy apró módosítás. A társasági adóról szóló törvény kapcsolt vállalkozások között alkalmazandó árakról szóló 18. §-ának (6) bekezdése bővült ki egyetlen szóval. A 2013. december 31-éig hatályos változat szerint a szokásos piaci árat kellett alkalmazni a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése esetén. Ez a szöveg bővült ki 2014. január 1-jétől a tőketartalék szóval, így a hatályos szöveg szerint jegyzett tőke, tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése esetén kell a szokásos piaci árat alkalmazni (ha kapcsolt felekről van szó).
A tőkepótlás társasági jogi és számviteli kérdéseiről Kardos Péter ír a Számviteli Tanácsadó 2014/03. számában megjelent cikkében.
| 2014. május 14.: Közösségi ügyletek áfája |
|---|
|
A külföldi vonatkozású ügyletek számlázását, áfarendszerbeli kezelését érintő szabályozás könnyebb értelmezése, az azok között történő hatékonyabb eligazodás érdekében 2014. május 14-én szakmai konferenciát és konzultációt szervezünk. Tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Sike Olgának, a NAV főosztályvezető-helyettesének, jöjjön el szakmai konferenciánkra! Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. |
