Új elnök a Magyar Könyvvizsgálói Kamara élén

Szerző: Ado Online
Dátum: 2016. január 12.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Pál Tibort választották a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökévé, miután az előző elnök, Lukács János megbízása lejárt – közölte a kamara.


A tájékoztatás szerint a tagságnak szóló bemutatkozó programjában Pál Tibor a következő elnökség fő feladatai közé sorolta a hatósági feladatok ellátását, a kamarai struktúra átalakítását, valamint a kamara megítélésének javítását. Az elnök kisebb, de hatékonyabb kamarai szervezet kialakítása és a megkezdett informatikai fejlesztések folytatása mellett érvelt.

A közlemény szerint az elmúlt évben a könyvvizsgálói szakmát ért támadásokkal kapcsolatban az új elnök azt mondta, hogy a kamarai tagok érdekében meg kell keresni azokat a hibákat, amelyek kijavításával a szervezet a megbízók és a tisztességesen dolgozó tagok érdekeit egyaránt szolgálja. A munkájukat tisztességgel végző tagok védelme azonban nem egyeztethető össze a tagságra méltatlanná válók melletti kiállással – idézte a közlemény az Pál Tibort.

A számvitel nagy kézikönyve 2015

Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz

A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt

Megrendelés >>

Az új elnök korábban a kamara oktatási és továbbképzési alelnöke, valamint a szervezet Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke volt és egyebek mellett dolgozott a Pénzügyminisztériumban is.

A tisztújító közgyűlésen egyúttal új oktatási alelnöknek Hegedűs Mihályt, a szervezet szakmai alelnökének Barsi Évát, fegyelmi megbízottnak pedig Borzi Miklóst választották meg a küldöttek.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek:


A számlakibocsátás határideje (I. rész)
2020. október 21.

Közismert ténynek számít, hogy idén júliusban 15 napról 8 napra változott a számlakibocsátás határideje. Az azonban már kevésbé közismert, hogy ez a határidő nem minden egyes ügylet bizonylatolására vonatkozik. Időnként pedig az is előfordul, hogy már az sem egyértelmű, mikortól is kell számítani az említett 8 napot.

PwC: átszabta a pénzügyi vezetők céljait a járvány
2020. október 20.

Idén egyértelműen a COVID-19 miatti bizonytalanságot értékelik a legnagyobb kockázatnak, de emellett továbbra is hisznek az automatizálásban, amely leginkább a számlázást, a bérszámfejtést és a könyvelés, adóbevallás készítését érintheti.