Üzleti évek között áthúzódó gazdasági események számviteli elszámolásának változása

A 2020 -as üzleti év eredményének számításakor új számviteli előírásokat kell figyelembe venniük azon vállalkozásoknak, amelyek a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező terméket vagy szolgáltatást hoznak létre.

A törvénymódosításhoz írott általános indoklásban a következőt olvashatjuk: „A számviteli törvény módosításának egyik elsődleges célja az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása, és egyben a hazai előírások közelítése a nemzetközi (IFRS-ek szerinti) előírásokhoz.”

Az új rendelkezés szerint a vevő előírásai alapján gyártó, vagy szolgáltató vállalkozásoknak nem lehet önköltségen, a mérlegben kimutatniuk a fordulónapi saját termelésű készletet. A fordulónapi befejezetlen, félkész és késztermék a szerződésben szereplő eladási áron kerül az eredménybe. Az eredménykimutatásban értékesítés nettó árbevételeként, jelenik meg az összeg. A vállalkozásoknak számviteli politikájukban meghatározott módon kell teljesítési fokot számítaniuk, amelynek forintosított értéke az üzleti évre kiszámított szükséges árbevétel érték. Az évközi részszámlázások figyelembevételével kell megállapítani a fordulónapi könyvelendő összeget és a könyvelési tételt. A két lehetőség:

–       a kiszámított szükséges árbevétel nagyobb, mint a kiszámlázott érték – aktív időbeli elhatárolással szemben kell az értékesítés nettó árbevételét növelni;

–        a kiszámított szükséges árbevétel kisebb, mint a kiszámlázott érték – passzív időbeli elhatárolással szemben kell az értékesítés nettó árbevételét csökkenteni.

Veszteséges termelés esetén az eladási ár alkalmazásával az értékesítés nettó árbevétele és a közvetlen költségek különbözete mutatja a negatív egyenleget. A következő évi termelési szakasz veszteségére céltartalékot kell képezni, amely egyéb ráfordításként terheli az üzleti évi eredményt.

Folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás esetén a főkönyvben szereplő fordulónapi összeget saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben ki kell vezetni a 2-es számlaosztályból – az a mérlegbe nem kerülhet. A megrendelő által meghatározott jellemzőkkel gyártott termék fordulónapi mennyisége és az eladási ár szorzata fordulónapon aktív időbeli elhatárolásként és értékesítés nettó árbevételeként kerül könyvelésre.

Az új eredményszámítás alkalmazásával a vállalkozások nagyobb értékű társasági adóalapot és iparűzési adóalapot fognak a bevallásban kimutatni, ennek százalékos mértékében nő az adóteher a 2020-as évre vonatkoztatva.

A vállalkozások egy része több típusú termelési tevékenységet végez. Olyan módon is, hogy a vevő előírásai alapján történik a termelés és olyan módon is, hogy a vevőnek nincs beleszólása a termék főbb jellemzőibe. Ebben az esetben a fordulónapi eredménytételek megállapítása kétféle módon történik (az eddig megszokott önköltség alapján és az új előírás szerint a szerződésből számított összegben).

A fordulónapi könyvelési tételek is kétféleképpen alakulhatnak, így bemutatom a könyvelési tételeket mind a két módszerrel.

A könyveléshez szükséges adatokról itt olvashat bővebben.

A cikk szerzője Rezsabek Angéla okleveles könyvvizsgáló, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója.


Kapcsolódó cikkek:


Számla? Nyugta? Számviteli bizonylat? (I. rész)
2020. szeptember 23.

Az általános forgalmi adó alanyainak, ha terméket értékesítenek vagy szolgáltatást nyújtanak valaki másnak, az ügyletről bizonylatot kell kibocsátaniuk. Ez lehet számla, nyugta vagy (egyéb) számviteli bizonylat. De mikor melyiket kell kiállítani, és mely esetekben van választási lehetősége az adóalanynak?

Könyvelés vagy bérszámfejtés? – egy bérszámfejtő észrevételei
2020. szeptember 22.

Sokan azt gondolják, hogy minden, vállalkozással kapcsolatos feladatot a könyvelő lát el. A köztudatba (főképp vállalkozások vezetőinél) az épült be, hogy a könyvelő egyszemélyben mindent tud, például: a vállalkozás napi pénzügyeiről, a jövőbeli tervekkel kapcsolatos lehetőségekről és azok kivitelezéséről, a cég partnereiről és foglalkoztatottjairól, a nyugdíjszámításról, az egészségügyi ellátásokról, a munkaszerződések elkészítéséről, továbbá arról, hogy milyen foglalkoztatási formák vannak, és azon belül számukra mi az optimális. A felsorolt feladatok azonban minimum 4, de akár 6 szakterületet is érinthetnek.

Az osztalék előírásának és könyvelésének szabályai
2020. szeptember 18.

Az osztalék előírás és elszámolás szabályairól szerzett tudásunkat nem árt felfrissíteni beszámoló készítés idején. Fontos tisztában lenni azzal, milyen megkötések vonatkoznak az osztalék kifizetésére.