Változnak a beszámolókészítés szabályai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Komoly változások következtek be a vállalkozások számviteli kötelezettségeit illetően. Az adminisztrációs terhek csökkenését jelenti, hogy lehetségessé vált az IFRS-ek szerinti egyedi beszámolókészítés, ezen kívül jelentős könnyítések történtek a számviteli törvény szerinti beszámolórendszer területén is.

 

2015. június 12-én elfogadták a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásáról szóló 1387/2015. (VI. 12.) Korm. határozatot. Ennek keretében a kormány jóváhagyta az IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő magyarországi bevezetését. A bevezetés több lépcsőben történik.

Kik és mikortól választhatják az IFRS-eket egyedi beszámolójuk összeállításakor?

2016. január 1-jétől választható módon (az MNB által felügyelt intézmények kivételével):

• azon vállalkozások, amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák,
• anyavállalati döntés alapján azon vállalkozások, amelyek legfelsőbb anyavállalata a konszolidált beszámolóját az IFRS-ek alapján készíti el.

2017. január 1-jétől kötelezően:

• azon vállalkozások, amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák,
• a hitelintézetek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások; a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint egyes kisebb méretű hitelintézetek kivételével.

2017. január 1-jétől választható módon:

• a biztosítók, a szolvencia II. szabályozás alá nem tartozó biztosító egyesületek kivételével,
• az MNB felügyelete alá tartozó, az előzőekben nem említett intézmények, a pénztárak kivételével,
• az előzőekben nem említett, könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társaságok.

2018. január 1-jétől kötelezően:

• a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint egyes kisebb méretű hitelintézetek.

A számvitel nagy kézikönyve 2015 + 57 számviteli eset megoldása
érdekes számviteli példák jogszabály alkalmazási tippek döntési alternatívák könyvelési lépések ábrák és táblázatok A népszerű szakkönyv áráért most az 57 számviteli eset megoldása című könyvet is megkapja! Rendelje meg most a két könyvet egy áráért! >>

Az IFRS-ek egyedi beszámolási szinten történő bevezetése jelentős változásokat fog eredményezni egyéb területeken is. Többek között harmonizálni kell az adójogszabályokat, a statisztikai adatközlések rendszerét, a szakembereket képzéseken kell felkészíteni az áttérésre, és a vállalati számviteli és informatikai rendszereket is szükséges lesz felülvizsgálni.

A változások másik nagy hullámát a 2013/34 EU európai parlamenti és tanácsi irányelv indította el. A T/4852. számú törvényjavaslatot a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 2015. június 23-án fogadta el az Országgyűlés. Ennek keretében módosultak a beszámolókészítés szabályai.

 

Az egyszerűsített éves beszámolókészítés választása értékhatárhoz kötött. Az irányelv hatására az értékhatár több mint a kétszeresére emelkedett, így várhatóan a hazai vállalkozások túlnyomó többsége a jövőben egyszerűsített éves beszámolót készíthet saját döntése szerint. A módosított szabályozás alapján egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

-a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot (az eddigi 500 millió forint helyett),

-az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot (az eddigi 1000 millió forint helyett),

-az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt (ez az értékhatár nem változott).

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatárai nem változnak (mérlegfőösszeg 100 millió forint, éves nettó árbevétel 200 millió forint, átlagos statisztikai létszám 10 fő). Ugyanakkor az irányelvnek megfelelően a jövőben nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót a befektetési vállalkozás és a pénzügyi holdingvállalkozás. Az irányelv szerint befektetési vállalkozásnak minősül

-az a vállalkozás, amelynek egyetlen célja pénzeszközeinek különböző értékpapírokba, ingatlanba és egyéb eszközökbe történő befektetése azzal a kizárólagos céllal, hogy a befektetési kockázatot megossza, és hogy részvényesei a vagyonuk kezeléséből származó haszonból részesüljenek,

-az a rögzített tőkével rendelkező, befektetési vállalkozáshoz társult vállalkozás, amennyiben a társult vállalkozás egyetlen célja a befektetési vállalkozás által kibocsátott, teljes egészében befizetett részvények megszerzése.

Pénzügyi holdingvállalkozásnak kell tekinteni az irányelv alapján

-azt a vállalkozást, amelynek egyetlen célja más vállalkozásokban tulajdoni részesedések megszerzése, kezelése és azokból nyereség szerzése anélkül, hogy e vállalkozások vezetésében közvetlenül vagy közvetetten részt venne, a pénzügyi holdingvállalkozást részvényesként megillető jogok sérelme nélkül.

Az egyszerűsített éves beszámolóhoz hasonlóan emelkedtek azok az értékhatárok, amelyek alapján az anyavállalat mentesülhet az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól. Az új szabályok szerint az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

-a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot (az eddigi 5400 millió forint helyett),

-az éves nettó árbevétel a 12000 millió forintot (az eddigi 8000 millió forint helyett),

-az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt (ez az értékhatár nem változott).

A számviteli beszámoló eredménykimutatása kétféle módon készülhet a vállalkozás döntése szerint: összköltség eljárással vagy forgalmi költség eljárással. A kétféle módszeren belül eddig „A” változat és „B” változat létezett az egyes eredménykategóriák bemutatása alapján. A számviteli törvény módosítása alapján megszűnik az eredménykimutatás „B” változata, így a továbbiakban a számviteli beszámolók eredménykimutatása kizárólag a korábbi „A” változat szerinti felépítésben készülhet.

A beszámolókészítésre vonatkozó új szabályokat először a 2016. évben induló üzleti évre kell alkalmazni.

---