Visszatérés az eváról: számviteli feladatok

Szerző: Ado Online
Dátum: 2012. május 16.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eva mértékének többszöri emelése, illetve a társasági adó kulcsának csökkentése miatt egyre több vállalkozás választja a társasági adót az eva helyett. Az áttérés más-más feladatot jelent az eva mellett is kettős könyvvitelt vezető, illetve a csak bevételi nyilvántartással rendelkező társaságok számára.


Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szerint adózó társaságok dönthetnek a könyvvezetés módjáról. Az eva a számviteli törvény hatálya alatt, kettős könyvvitel vezetése mellett vagy a számviteli törvény hatályán kívül, bevételi nyilvántartás vezetésével választható. Ez utóbbi lehetőség a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és az egyéni cégek számára adott.

Számviteli törvény hatálya alatti evás társaság visszatérése

Az eva mellett is kettős könyvvitelt vezető társaságok a társasági adó választásával továbbra is a számviteli törvény hatálya alatt maradnak. Ezek a cégek kötelesek az eva-adóalanyiságuk megszűnésének napjával mint mérlegfordulónappal beszámolót készíteni. Az üzleti évről készített beszámoló ezen társaságok számára nem jelent megváltozott feladatokat a korábbi üzleti évek beszámolóihoz képest, hiszen ők eddig is kettős könyvvitellel alátámasztott számviteli beszámolót készítettek. Speciális feladatként jelentkezhet az eredménytartalék megosztása (az eva törvény szerinti eredménytartalékra, illetve a kivételkor még személyi jövedelemadó köteles eredménytartalékra).

Bevételi nyilvántartást vezető evás társaság visszatérése

A bevételi nyilvántartást vezető társaságok a számviteli törvény hatálya alá kerülnek, így az áttérést követően a számviteli törvény összes rendelkezését alkalmazniuk kell. Ebben az esetben a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Mivel ezek a cégek vagyonnal rendelkeznek, ezért nyitómérleget kell összeállítaniuk, amelyet tételes leltározással készült leltárral kell alátámasztani. Meg kell határozni a saját tőke értékét, illetve céltartalék megállapítása is szükséges lehet. A nyitómérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Az auditált nyitómérleget nem kell nyilvánosságra hozni, a társaságok e számviteli dokumentum alapján nyitják meg a könyvviteli nyilvántartásokat, és a továbbiakban a kettős könyvvitel rendszerében vezetik a könyveket.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról való visszatérés számviteli feladatairól részletesen olvashatnak a Számviteli Tanácsadó 2012/5. számában megjelent cikkben. A Számviteli Tanácsadó szaklapról és az előfizetési lehetőségekről bővebben itt tájékozódhat.


Kapcsolódó cikkek:


Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.

PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!
2019. június 24.

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!

A skontó számviteli- és adókezelése
2019. június 17.

A gazdasági életben a szerződéses felek gyakran alkalmaznak bizonyos, – feltételekhez kötött – árengedményeket. Az árengedményre jogosultságot szerezhet a vevő a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel (ezt hívjuk rabattnak), az engedmény lehet üzletpolitikai célú, illetve lehet annak „jutalmazása”, hogy a beszerző fél az eredeti esedékességhez képest a termék, vagy szolgáltatás ellenértékét korábbi időpontban téríti meg. Ez utóbbi árengedményt hívjuk skontónak.