Visszatérés az eváról: számviteli feladatok

Szerző: Ado Online
Dátum: 2012. május 16.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eva mértékének többszöri emelése, illetve a társasági adó kulcsának csökkentése miatt egyre több vállalkozás választja a társasági adót az eva helyett. Az áttérés más-más feladatot jelent az eva mellett is kettős könyvvitelt vezető, illetve a csak bevételi nyilvántartással rendelkező társaságok számára.


Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szerint adózó társaságok dönthetnek a könyvvezetés módjáról. Az eva a számviteli törvény hatálya alatt, kettős könyvvitel vezetése mellett vagy a számviteli törvény hatályán kívül, bevételi nyilvántartás vezetésével választható. Ez utóbbi lehetőség a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és az egyéni cégek számára adott.

Számviteli törvény hatálya alatti evás társaság visszatérése

Az eva mellett is kettős könyvvitelt vezető társaságok a társasági adó választásával továbbra is a számviteli törvény hatálya alatt maradnak. Ezek a cégek kötelesek az eva-adóalanyiságuk megszűnésének napjával mint mérlegfordulónappal beszámolót készíteni. Az üzleti évről készített beszámoló ezen társaságok számára nem jelent megváltozott feladatokat a korábbi üzleti évek beszámolóihoz képest, hiszen ők eddig is kettős könyvvitellel alátámasztott számviteli beszámolót készítettek. Speciális feladatként jelentkezhet az eredménytartalék megosztása (az eva törvény szerinti eredménytartalékra, illetve a kivételkor még személyi jövedelemadó köteles eredménytartalékra).

Bevételi nyilvántartást vezető evás társaság visszatérése

A bevételi nyilvántartást vezető társaságok a számviteli törvény hatálya alá kerülnek, így az áttérést követően a számviteli törvény összes rendelkezését alkalmazniuk kell. Ebben az esetben a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Mivel ezek a cégek vagyonnal rendelkeznek, ezért nyitómérleget kell összeállítaniuk, amelyet tételes leltározással készült leltárral kell alátámasztani. Meg kell határozni a saját tőke értékét, illetve céltartalék megállapítása is szükséges lehet. A nyitómérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Az auditált nyitómérleget nem kell nyilvánosságra hozni, a társaságok e számviteli dokumentum alapján nyitják meg a könyvviteli nyilvántartásokat, és a továbbiakban a kettős könyvvitel rendszerében vezetik a könyveket.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról való visszatérés számviteli feladatairól részletesen olvashatnak a Számviteli Tanácsadó 2012/5. számában megjelent cikkben. A Számviteli Tanácsadó szaklapról és az előfizetési lehetőségekről bővebben itt tájékozódhat.


Kapcsolódó cikkek:


November 10-e a számvitel és a könyvelők világnapja
2019. november 12.

525 évvel ezelőtt, 1494. november 10-én jelent meg Velencében Luca Pacioli forradalmi műve, a ‘Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita’, magyarul ‘Az aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása’. A 615 oldalas könyv matematikatörténeti szempontból is kiemelkedő, de legalább ennyire fontos, hogy egy bőséges fejezetben ismertette a szerző a kettős könyvvitel rendszerét. Ez az átlátható rendszer jelentősen hozzájárult a kereskedelem és az ipar fejlődéséhez.

A könyvelési stratégia – létezik ilyesmi egyáltalán?
2019. november 6.

A számviteli törvény kötelező jelleggel írja elő a hatálya alá tartozó gazdálkodók számára a számviteli politika összeállítását. Ha muszáj, hát muszáj – elkészítjük. Nem biztos, hogy a vállalkozóknak az jut eszébe e feladatról, hogy az stratégiájuk része…

Bevallások a civil térben
2019. október 17.

A nonprofit szervezetek világát könyveléstechnikai és adózási szempontból bemutató cikksorozatot indít az Adó Online. Első írásunk a közhasznúsági beszámoló készítésének apró trükkjeit mutatja be.  

Számvitel-kommunikáció – az üzleti stratégia új útja?
2019. szeptember 25.

A vállalkozások vezetői tisztában vannak azzal, mennyire fontos a kommunikáció az üzleti életben (is). Azonban az, hogy a számvitelnek is „kifejezőképesnek” kell lennie, biztosan sokak számára hangzik meglepően.