850 milliárdba kerültek a magánpénztárak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bukott kísérletnek nevezi a hárompilléres nyugdíjrendszert az átalakításáról készített kormányzati jelentés: a működési költségekre fordított összegek és az elmaradt hozam nagyságrendileg 850 milliárd forintot tesznek ki, amiből több mint 400 kilométer autópályát lehetett volna építeni.


Az Országgyűlés honlapján olvasható jelentés szerint a hárompillérű nyugdíjrendszer megszűnésével a magánnyugdíjpénztárakhoz befizetett nyugdíjforintok – több mint egy évtized után – biztonságba kerültek, több mint 3 millió tag nyugdíjjogosultsága helyreállt. A biztonságos és egyben hosszú távon is fenntartható, a költségvetést kímélő nyugdíjrendszer kialakítása szempontjából a jövőben szabályozni kell a megmaradt magánnyugdíjpénztárak hosszú távú működését befolyásoló társadalmi és gazdasági környezetet – áll a dokumentumban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Állami Számvevőszék és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapításait ötvöző jelentés a hárompilléres rendszer hiányosságai közé sorolja, hogy a kockázatokat a többnyire piaci alapon működő, profitorientált pénztárak helyett az állam és az adófizetők viselték.

A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer átlagosan évente mintegy 1 százalékkal emelte az amúgy is jelentős államadósságot, a folyamat 2009-ig 2043 milliárd forint többletkiadást és egyben államadósság-növekedést eredményezett. Az NGM számításai szerint a felosztó-kirovó nyugdíjpillér hiányának a kieső bevételből származó része fokozatosan nőtt, 2004-re a GDP 1 százalékát, 2009-re a GDP 1,3 százalékát közelítette meg.

A magánpénztárak rossz hatékonysággal működtek, a vizsgált 10 évben 51 portfólió közül 35 átlagos hozama nem érte el még a saját referenciahozamainak átlagát sem.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzése szerint a szektor alacsony befektetési teljesítményével és magas működési költségeivel összefüggésben a jogalkotó felelőssége is megállapítható. Azt is megállapították, hogy a pénztárak indokolatlanul magas, másrészt az átláthatóságot nélkülöző költségekkel dolgoztak.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Varga Mihály: nőtt a nyugdíjak vásárlóereje

Nőtt a nyugdíjak vásárlóereje 2010-hez képest, a gazdasági növekedésből jelentős összeget fordítottak a nyugdíjasok támogatására – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés Népjóléti Bizottságában szerdán Budapesten.

2024. október 7.

Lehet-e szolgálati időt szerezni felsőfokú tanulmányok idejére?

A szolgálati idő elsősorban keresőtevékenységgel szerzett biztosítási jogviszony alapján keletkezik. De vajon van-e mód arra, hogy akkor is szerezzünk szolgálati időt, amikor nincs biztosítási jogviszonyunk, mert nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytatunk? Van. Ismertetjük a lehetőségeket.

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.