A hét kérdése: hogy jár táppénz többes jogviszonyban?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Két biztosítási jogviszonnyal rendelkező dolgozó balesetet szenved és táppénzre lesz jogosult. Megteheti-e, hogy csak az egyik jogviszonya után kéri a táppénz megállapítását, és a táppénz alatt a másik biztosítási jogviszonyában dolgozik, mert azt otthonról is el tudja látni?

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 43. § (1)-(2) bekezdései értelmében táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Ebtv. 47. § (2) bekezdés szerint nem jár táppénz
a) a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,
b) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,

Az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. A táppénz keresetpótló juttatás, tehát nem jár táppénz annak a táppénzre jogosult biztosítottnak, aki a táppénz folyósításának idejére a teljes keresetét megkapja. Mivel a táppénz a keresetveszteség arányában jár, ezért ha a baleset következtében az egyik jogviszonyát a magánszemély nem tudja ellátni (nem tud közlekedni) akkor erre a jogviszonyára táppénz illeti meg. A másik jogviszonyában otthon végzi a munkáját, amiben a balesete nem akadályozza, ezért erre a jogviszonyra nem jár táppénz, azaz folytathatja a tevékenységét.

A kérdést Bánházi Erika szakértőnk válaszolta meg. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

Számviteli változások, felkészülés a beszámolókészítésre és a tao-bevallásra Szakmai fórum és képzés: 2014. március 25. Könyvvizsgálóknak: 2 kreditpont Adótanácsadóknak, adószakértőknek, okleveles adószakértőknek: 4 kreditpont Jelentkezzen most!

---