A hét kérdése: hogyan jön össze a mezőgazdasági őstermelő szolgálati ideje?

Szerző: Ado Online
Dátum: 2014. január 28.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Beszámít-e a mezőgazdasági őstermelő nyugdíjának megállapításakor a szolgálati időbe a korábban egyéni gazdálkodóként végzett mezőgazdasági tevékenység?


A jelenlegi szabályok szerint a mezőgazdasági őstermelő az alábbiak szerint szerezhet szolgálati időt:

  • Tbj. 5. § (1) i) pontja alapján a mezőgazdasági őstermelő biztosított, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év.
  • Tny. 37. § (1) A Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve a 38. § (2) bekezdésének a)–b) pontjában említett személyek esetében megfizették.
  • A Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontjában említett mezőgazdasági őstermelő biztosítási ideje szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra nyugdíjjárulékot fizetett, illetőleg az előírt nyugdíjjárulékot megfizette.

A Tbj.5.§.(1) i) pontja egyébként 2007. év január 1-jével vonta be a mezőgazdasági őstermelést folytató személyek bizonyos körét a kötelező társadalombiztosítási rendszerbe, kötelező járulékfizetéssel.

E szabályozás azt jelenti, hogy nyugdíjbiztosítás szempontjából szolgálati időt szereznek, továbbá – a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset kiszámításánál – beszámítható jövedelemmel is rendelkeznek.

Hogyan alakult a mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási jogállása 2007.január 1-e előtt, hogyan és mikor szerezhettek szolgálati időt?

  • A mezőgazdasági kistermelést folytató személy a régi társadalombiztosítási (1975. évi II.) törvény alapján már esett biztosítási kötelezettség alá – akkori elnevezése szerint – mint egyénileg gazdálkodó. Tehát, akik most, vagy a későbbi években tudnak elmenni nyugdíjba, nem kell aggódniuk, ha régebben egyéni gazdálkodói tevékenységet folytattak, mert ez az időszak részükre szolgálati időként beszámításra kerül. Feltételezve természetesen, hogy az előírt járulékot megfizették.
  • A mezőgazdasági kistermelést folytató személy később, – 1993. január 1. és 1996. december 31. között – mint egyéni vállalkozó. szerzett társadalombiztosítási jogosultságot, és így szolgálati időt.
  • 1997. január 1-jétől azonban a mezőgazdasági kistermelő kikerült a biztosításból. A mezőgazdasági kistermelő (őstermelő) ettől kezdve nem esett biztosítási kötelezettség alá, jövedelme után nem fizetett társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot, – így szolgálati időt sem szerezhetett ebben az évben.
  • 1998. január 1-jétől az őstermelő – a Tbj. szabályai szerint – megállapodást köthetett nyugellátást biztosító szolgálati idő szerzése érdekében. Tehát, akik ilyen megállapodást kötöttek, aminek keretében a minimálbér alapján fizették havonta a társadalombiztosítási járulékot, ezek a személyek 1998.január 1-2006.december 31-jéig ilyen módon tudtak szolgálati időt szerezni. Akik megállapodást nem kötöttek, azon őstermelőknek ez az időszak nem képez szolgálati időt.

A kérdést Póczik Kálmánné szakértőnk válaszolta meg. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek:


Haladékot adott a NAV a járuléktartozóknak
2021. február 22.

Március 10-ig még rendezhető az elmaradás, így több mint három hét haladékot nyernek járulékügyük intézésére azok, akiknek a törvény alapján érvénytelenné válna a taj-száma.

Így számíthat a nyugdíjnál a megbízási szerződés
2021. február 22.

Elmondjuk, mikor és hogyan számít bele a megbízási díj a nyugdíj összegébe, mi történhet a megbízási jogviszonnyal a nyugdíj megállapításakor, és miként lehet nyugdíj melletti keresőtevékenységet végezni megbízási jogviszony keretében.