A hét tb-kérdése: túlfizetett táppénz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társadalombiztosítási kifizetőhely egyik dolgozójának 2011. júliusában táppénzt folyósított. A táppénz folyósítását követően 2012. szeptemberében a kifizetőhely megállapította, hogy tévesen nagyobb összegű táppénzt fizetett ki, mint amennyire jogosult lett volna a biztosított. A túlfizetés oka az előző foglalkoztató téves béradat szolgáltatásából adódott. Ennek következtében határozatot adott ki a biztosítottnak a kifizetőhely, hogy fizesse vissza a túlfizetést, melyet a dolgozó sérelmez. Helyesen járt el a kifizetőhely?


A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. tv.) 74. §-a szerint, ha a kérelem elbírálása vagy követelés érvényesítése után megállapítást nyer, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy bíróság által el nem bírált határozat jogszabályt sért, vagy a kérelmet tévesen utasították el, illetve az ellátás összegét tévesen állapították meg, vagy az ellátást tévesen folyósították, a hatóság a határozat közlésétől számított öt éven belül a határozatot módosítja vagy visszavonja.

A kifizetőhelynek az Eb. tv. 74. §-ára való hivatkozással a már kifizetett táppénz tekintetében hozott döntését határozattal vissza kell vonnia, vagy módosítania kell és egyben megállapítania, hogy mennyi lett volna helyes összegben a táppénz. Ezt a határozatot a biztosított részére az átadás módját igazoló módon kell átadni.

A határozatot jogerőre emelkedés után megküldi a felügyeletet ellátó EPSZSZ részére átadó végzés mellékleteként, aki intézkedik a fizetési meghagyás kiadása iránt a téves béradatot szolgáltató foglalkoztatóval szemben.

Minden esetben meg kell várni, hogy a kifizetőhely döntése jogerőre emelkedjen. A jogalap nélkül kifizetett ellátás visszafizetése iránt csak jogerős döntés esetén lehet intézkedni.

A kifizetőhely első fokú döntése jogerőssé válik, ha

  • a) ellene nem fellebbeztek és a fellebbezési határidő letelt,
  • b) a fellebbezésről lemondtak, vagy a fellebbezést visszavonták,
  • c) a fellebbezésnek nincs helye, vagy
  • d) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az első fokú hatóság döntését helyben hagyta.

A jogalap nélkül kifizetett ellátást a felvett ellátás kifizetésétől, illetve az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül lehet visszakövetelni, az Eb.tv. 66-68 §-a alapján. A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátást azonos címen kifizetett pénzbeli ellátásból kell levonni. A levonás a pénzbeli ellátás összegének 33 százalékát nem haladhatja meg. A hosszabb idő alatt megtérülő követelést a keresetből is le lehet vonni. Ha a kifizetőhely a jogerős visszafizetésre kötelező határozatot nem tudja foganatosítani, úgy azt megküldi az EPSZSZ részére, aki megkereséssel fordul a NAV felé, hogy intézkedjen a túlfizetés adók módjára történő behajtásáról.

A kérdést Kosztkó András szakértőnk válaszolta meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Varga Mihály: nőtt a nyugdíjak vásárlóereje

Nőtt a nyugdíjak vásárlóereje 2010-hez képest, a gazdasági növekedésből jelentős összeget fordítottak a nyugdíjasok támogatására – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés Népjóléti Bizottságában szerdán Budapesten.

2024. október 7.

Lehet-e szolgálati időt szerezni felsőfokú tanulmányok idejére?

A szolgálati idő elsősorban keresőtevékenységgel szerzett biztosítási jogviszony alapján keletkezik. De vajon van-e mód arra, hogy akkor is szerezzünk szolgálati időt, amikor nincs biztosítási jogviszonyunk, mert nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytatunk? Van. Ismertetjük a lehetőségeket.

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.