A mulasztási bírság szabályai a nyugellátásoknál – kérhető-e fizetési könnyítés?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társadalombiztosítási ügyintézés során fontos ismerni azt is, hogy milyen következményei vannak a hibáknak: a késedelmes adatszolgáltatásnak, az adatszolgáltatás elmaradásának, a bejelentési, nyilvántartási kötelezettség nem teljesítésének.

Mulasztási bírság

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 91.§-ában foglaltak szerint, ha a kötelezett a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetve a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, mulasztási bírságot köteles fizetni.

A mulasztási bírság összegének nagyságrendje az adott jogsértő magatartás körülményeinek mérlegelésével kerül meghatározásra a Tny-ben foglalt összeghatárok figyelembevételével. Az összeghatár keretei közötti bírságolásnál lehetőség van a mulasztás súlyának, esetleges gyakoriságának, a mulasztó magatartásának figyelembevételére, értékelésére.

Hosszú évekig változatlan volt a mulasztási bírság nagyságrendje a nyugdíjbiztosítási területen. Az összeg 10.000 forinttól 100.000 forintig, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200.000 forintig terjedt.

2021. január 7-től módosult a Tny. 91.§-a 50.000 forinttól 500.000 forintig, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 1.000.000 forintig terjedő összegben meghatározva a mulasztási bírság összegét.

A mulasztási bírságot változatlanul az ügyben eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell befizetni.

2021. július 1-jétől ismét módosult a Tny. 91.§-a, kiegészülve egy új bekezdéssel. A Tny. 91. § új (4) bekezdése szerint a mulasztási bírságot kiszabó döntés adatait az igazgatási szerv nem jegyzi be a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.

A rendelkezés indoka az a körülmény, hogy a mulasztási bírság kiszabására korábbi időszakban nem teljesített kötelezettség miatt kerül sor, nem indokolt, hogy a foglalkoztató alaptevékenysége miatt esetlegesen kiszabott szankciók megállapítása során az súlyosbító körülménynek számítson.

Fizetési kedvezmény kérelemre méltányosságból

Sokak számára nyújthat segítséget, hogy a mulasztási bírság összegének megfizetésével kapcsolatos fizetési nehézség esetén kérelemre lehetőség van a mulasztási bírságtartozás méltányosságból történő mérséklésére, elengedésére, részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére.

A bírság mérséklésének vagy elengedésének engedélyezésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen a mulasztás keletkezésének körülményeit, annak súlyát és gyakoriságát.

Abban az esetben azonban nem engedélyezhető fizetési kedvezmény, ha a mulasztás a kötelezett szándékos magatartásának következménye.

2021. július 1-jétől nem kell illetéket fizetni a fenti fizetési könnyítés iránti kérelem esetén a kérelem engedélyezése iránti eljárásban.

A Tny. 2021. június 30-ig hatályos 81. §-a szerint a mulasztási bírsággal kapcsolatos fizetési könnyítés engedélyezése iránti eljárás illetékköteles volt.

A fizetendő illeték ún. általános tételű eljárási illeték, összege a hatályos szabályozás szerint 3.000 forint. (lásd: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése).

2021. július 1-jétől azonban hatályon kívül helyezésre került a Tny. 81. § (2) bekezdése, mely fenti illetékkötelezettséget tartalmazta.

Így ma már a társadalombiztosítási nyugellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárások, továbbá a Tny. szerinti más eljárások – köztük a mulasztási bírsággal kapcsolatosak is – teljeskörűen költségmentesek.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás

Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.

2024. június 24.

Mit jelent a nyugdíjelőleg?

Sokaknak nyugdíj-igényük benyújtása után először nyugdíjelőleget állapítanak meg. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza.