A nyugdíj folyósításának szüneteltetése keresőtevékenység esetén

A nyugellátás, korhatár előtti ellátás esetén a kereseti korlát túllépése esetén az ellátás folyósítása  szüneteltetésre kerül, míg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás esetében az ellátás megszüntetésre kerül, ha az ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű személy keresete három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér százötven százalékát.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 83/A-83/C §-ai a nyugdíj folyósításának szüneteltetését több okból rendelik el.

Sor kerülhet a folyósítás szüneteltetésére a jogosult kérelmére, illetve a nyugdíj melletti keresőtevékenységhez kapcsolódó kereseti korlát elérése, vagy a közszolgálatban történő foglalkoztatás esetén.

A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett személy nyugdíjasnak minősül.

Az ellátás újbóli folyósításakor a nyugellátást az időközbeni emelésekkel növelt összegben kell folyósítani, megilleti továbbá az erre jogosultat a Tny 22/A § szerinti 0,5%-os mértékű nyugdíjnövelés is.

2019. január 1-től nem kell nyugdíjjárulékot fizetni a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Munka Törvénykönyve. szerinti munkaviszonyban elért kereset után.

Így most már, bár a nyugdíj melletti keresőtevékenységgel kapcsolatos összegszerűségi korlátozás hatályban van, létezik olyan kereset, jövedelem, amely beszámít a nyugdíj melletti kereseti összegkorlátba, és olyan is, amely nem.

A hatályos kereseti korlátozás szabálya szerint a nyugdíjkorhatár betöltése előtt évente a minimálbér tizennyolcszoros összegéig lehet a nyugdíj folyósítása mellett keresőtevékenységet folytatni..Ez az összeghatár 2019-ben 2.682.000 forint.

Hogy a jövedelem beletartozik-e a kereseti korlátozásnál figyelembe veendő keresetekbe, vagy nem, azt az fogja eldönteni, hogy a kereset, jövedelem nyugdíjjárulék köteles-e, azaz nyugdíjjárulék alapjául szolgál-e, vagy sem.

2019. január 1-től nem képez nyugdíjjárulék alapot a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban szerzett jövedelem.

Ez az összeg tehát nem fog beszámításra kerülni a nyugdíj melletti keresőtevékenység összeghatárába.

A többi jogviszonyban, például megbízási szerződés alapján végzett tevékenységért kapott díjazás azonban továbbra is nyugdíjjárulék köteles marad, így figyelembe veendő azokban az esetekben, amikor a nyugdíj folyósítása mellett csak korlátozott összegig lehet keresőtevékenységet folytatni.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 25.§  2019. január 1-től hatályos rendelkezése szabályozza a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alóli mentesség esetét.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5.§ (1) bekezdés g) pontja szerint 2019. január 1-től nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a kifizetőnek a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel, tehát a munkáltató is kedvezményesen alkalmazhatja ezeket a munkavállalókat.

A nyugdíjszüneteltetés szabályai

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában.

Ettől eltérő a helyzet a közszférában történő foglalkoztatás esetén.

A Tny. 83/C §-a szerint a közszférában történő foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell.

Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja, hogy a közszférában történő foglalkoztatása megszűnt.

A szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. A szüneteltetést követően a nyugellátás az időközben történt nyugdíjemelésekkel, és a Tny.22/A. § szerinti 0,5 százalékos mértékű növeléssel kerül folyósításra.

Az ellátás folyósítása melletti kereseti korlátozásnál az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két személyi kör érintett.. Egyrészt a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek, másrészt a nők negyven év jogosultsági időre tekintettel megállapított kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő hölgyek.

Mindkét esetben az ellátás, illetve az öregségi nyugdíj nyugdíjkorhatárt megelőzően történt igénybevétele miatti kereseti korlátozással találkozunk az ellátás egyidejű folyósítása mellett (Tny. 83/B §).

A 2019-es változás azonban csak a saját jogú nyugdíjas esetében ad járulékmentességet a munkaviszonyban elért jövedelemnél, (más jövedelemnél nem) a korhatár előtti ellátásban részesülők számára azonban itt sem.

 Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, korhatár előtti ellátásban részesülő személyek továbbra is évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig kereshetnek ellátásuk egyidejű folyósítása mellett.. Munkabérük nyugdíjjárulék alapul szolgál továbbra is.

Az összeghatár 2019-ben 2.682..000 Ft.

Az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésig az ellátás szüneteltetésre kerül.

Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított kedvezményes nyugellátása melletti keresőtevékenységre is, ha a jövedelem nyugdíjjárulék alapul szolgál.

Ha azonban a korhatár előtti ellátásban részesülő személy illetve a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátásában részesülő hölgy közszférában folytat keresőtevékenységet, nem ezek a szabályok, hanem a korhatárt betöltött személyekre nézve előzőekben ismertetett szabályok alkalmazandók (Tny. 83/C §).

Az ellátás folyósítása szüneteltetésének vége az adott naptári év utolsó napja, december 31. következő év január 1-től az ellátás ismét folyósításra kerül.

Ha a kereseti összeghatár túllépése december hónapban következik be, a december havi nyugdíjat vissza kell fizetni (Tny. 83/B §).

A következő év januárjában elölről kezdődik a kereseti korlátozás szempontjából figyelembe veendő jövedelmek gyűjtése, és az adott évre vonatkozó kereseti összeghatár eléréséig ismét egyidejűleg kapható a kereset és a nyugellátás, egyéb ellátás.

Ha az érintett személy év közben eléri a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a kereseti korlát túllépése miatti ellátás folyósításának szüneteltetése befejeződik.

2019-ben a munkaviszonyban elért jövedelem nem  nyugdíjjárulék alapul szolgáló kereset a nyugdíjas munkavállaló számára, ezért ez a munkabér a kereseti korlátozásnál nem fog figyelembe vételre kerülni.

 Valamennyi fent említett esetben az ellátásban részesülő személyt terheli a kereseti korlát elérését/túllépését érintő bejelentési kötelezettség az ellátást folyósító szervhez.


Kapcsolódó cikkek:


A nyugdíj mellett munkát végzők járulékmentessége
2020. július 6.

A nyugdíj mellett munkát végzők járulékmentessége

Július 1-jétől minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól - hívta fel a figyelmet a NAV a honlapján.

Visszaépül a tizenharmadik havi nyugdíj
2020. július 3.

A jövő évtől négy részletben visszaépül a 13. havi nyugdíj juttatása. Az erről szóló törvénymódosítást 193 igen szavazattal, 1 elutasító voks ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a Ház a kormány javaslatára.

Ezek az új tb-szabályok
2020. július 1.

Július 1-jén lépett hatályba az új járuléktörvény. A számos új jogintézmény bevezetését tartalmazó jogszabályt az Adó szaklap cikksorozata ismerteti – most ebből szemezgetünk.