A nyugdíjprémium és az egyszeri juttatás – Miért kapnak kevesebbet egyesek?

Szerző: Dr. Tóth Bence
Dátum: 2019. január 23.
Címkék: ,
Rovat:
2018 novemberében – a tavalyi évhez hasonlóan – a nyugdíjprémiumra, valamint az egyszeri juttatásra jogosultak megkapták az év végi juttatásukat. Az alábbiakban a nyugdíjprémium jogszabályi hátterét, annak kialakulását, valamint a nyugdíjprémiumra és az egyszeri juttatásokra vonatkozó jelenlegi gyakorlatot mutatjuk be.

A nyugdíjprémiumot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény vezette be. A jogszabály a nyugdíjasok számára megállapít egy olyan prémiumot, amire akkor számíthatnak, amennyiben a gazdaság az előző évhez képest jobban teljesít, azaz az előző évhez képest a bruttó hazai termék (GDP) változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, valamint az államháztartás tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül.

Nyugdíjprémiumra az a személy jogosult, aki a tárgyévet megelőzően legalább egy napig valamint a tárgyév novemberében öregségi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban, özvegyi járadékban részesül. Nyugdíjprémium alapját képezheti az is, ha valaki betöltötte a korhatár évét, és más egyéb nyugellátásban – kivéve a rehabilitációs járadékot – részesül. Az állam azonban nem csak a nyugdíjas személyeknek adott ilyen évvégi juttatást, hanem azoknak is, akik a 2018. évi nyugdíjprémiumról és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatásról szóló 183/2018. (X. 8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott más ellátásban – például baleseti járadékban, szolgálati járandóságban stb. – részesültek az előbb meghatározott időintervallumokban.

Többen kifogásolták azonban azt, hogy az özvegyi nyugdíj ki van véve a nyugdíjprémium vagy az egyszeri juttatások megállapításának alapjai közül. A törvény ezt kifejezetten kizárja, a kormányrendelet pedig csak az ideiglenes özvegyi nyugdíjat nevesíti. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj egyébként nem egy életkorhoz kötött nyugellátás, arra az elhunyt személy a házastársa – bizonyos esetben a volt házastársa, élettársa –, és a baleseti sérült hozzátartozójának halála esetén a hozzátartozója jogosult egy évig, illetve bizonyos esetben hosszabb ideig. Így tehát azok a személyek, akik ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapnak, egyszeri juttatásra jogosultak voltak (lásd még alább), míg azon idősebb személyek esetében, akiknek jár az özvegyi nyugdíj, nem számolták bele a nyugdíjprémium alapjába az özvegyi nyugdíjat, viszont a többi nyugellátás alapján járt számukra a meghatározott összeg.

A nyugdíjprémium összegét két szám szorzataként kell meghatározni. Az első számot úgy kell meghatározni, hogy a GDP éves növekedéséből ki kell vonni 3,5%-ot. Az így kapott százalékból azonban legfeljebb 4% vehető figyelembe. Hozzáteszem, ha csak az ezredforduló utáni időszakot nézzük, a 7,5%-os növekedés egy elég magas növekedési ráta – a millenium utáni években ilyen nem is fordult elő –, így ez a 4% nem túlzottan megszorító mérték. Az előbb részletezett mérték lesz tehát az egyik szorzószám, amelyet minden évben a kormány kormányrendeletben meghatároz, az idei évben a 4,4%-os gazdasági növekedés miatt ez 0,9 volt. A második számot úgy kell megállapítani, hogy alapul vesszük a nyugellátás november havi mértékét, és annak a 25%-át kiszámoljuk. Ennek maximuma legfeljebb 20.000 forint, innen jön az a médiában folyamatosan emlegetett 80.000 forintos nyugdíj, ami felett már nem növekedhet a nyugdíjprémium mértéke. Az idei évben tehát így lett a 18.000 forint a nyugdíjprémium maximális mértéke, az első szorzószámot (0.9) össze kellett szorozni a maximális 20.000 forinttal. Így az alapból is magasabb nyugellátásban részesülők magasabb összeget kaptak, mint az alapból is kevesebb nyugellátást kapók. Azok a személyek, akik csak az öregségi nyugdíjminimumra – azaz havi 28.500 Ft-ra – jogosultak, az idei évben 7.000 forint alatti összegre számíthattak.

A nyugdíjprémium mellett azonban egy másik juttatást is kaphattak a jogosultak meghatározott esetekben, amelyet egyszeri juttatásnak hívnak. Lényegében a nyugdíjprémiumnál részletezett időtartam – amely időtartam alapján lesz jogosult valaki egyszeri juttatásra – megegyezik a nyugdíjprémiumnál foglaltakkal, csak eltérő jogosultsági feltételeket alkalmazva. Ennek hosszas felsorolását szintén a kormányrendelet tartalmazza. Általában meghatározott személyi kört jelöl meg a kormányrendelet (így például vakok személyi járadéka, fogyatékossági támogatás) az ellátások alapjául, de releváns lehet az ellátások általános eltérő változata is (így például korhatár előtti ellátás). Az egyszeri juttatás összegének számításánál a nyugdíjprémium számítási szabályait kell alkalmazni.

Végül, érdemes megemlíteni azt az esetet, amikor valaki idén egyszerre volt jogosult nyugdíjprémiumra és egyszeri juttatásra is. Ebben az esetben a nyugdíjprémiumra és az egyszeri juttatás alapját képező ellátás összegét össze kellett adni, majd a nyugdíjprémiumra vonatkozó szabályok alapján ki kellett számolni egy összeget. Ebből az összegből ki kellett vonni a nyugdíjprémium összegét, és a különbséget kellett folyósítani az érintett személy számára, méghozzá egyszeri juttatásként.

Összegezve, a nyugdíjprémiumok és az egyszeri juttatások mértéke és egyben sorsa a magyar gazdaság növekedési ütemének kezében van.


Kapcsolódó cikkek:


Jön az alapnyugdíj Németországban
2019. november 11.

Hónapokig tartó viták után megállapodtak a német kormánypártok a nyugdíjrendszer átalakításáról, a német sajtó hétfői kommentárjai szerint az úgynevezett alapnyugdíjról szóló megegyezés nem stabilizálja teljesen az Angela Merkel kancellár vezette törékeny koalíciót.

Érkezik az idei 0,5 százalékos nyugdíjnövelés
2019. november 7.

Ebben az évben is hamarosan megérkezik a 2018. évben nyugdíj mellett dolgozók részére a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés megállapításáról értesítő határozat és a megállapított nyugdíj növelés összege.