A távolléti díjnövekményeket befolyásoló tényezők göngyölése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk harmadik, egyben befejezőnek szánt részéhez érve az egyes növelési tényezők göngyölésével, azok hónapról-hónapra való követésével foglalkozunk. Ennek kapcsán ugyan mondhatnánk, hogy végtelenül egyszerű dolgunk van, hiszen a bérszámfejtő programok között sok az olyan, amely kiválóan végzi ezt a feladatot, de sajnos még mindig előfordul, hogy a szoftver sem a megfelelő módon kezeli ezeket.
 


A 30%-os műszakpótlék és a 15%-os bérpótlék göngyölése

Tegyük fel, hogy munkavállaló 2015. január 1-én lépett be a munkáltatóhoz. Az irányadó időszak ezért az Ő esetében 2015. január elsejével kezdődik meg. Már a belépés hónapjában is előfordulhat, hogy távolléti díjra lesz jogosult a dolgozó, de ebben az esetben nem tudunk növelő tényezővel számolni, hiszen nincs még egy irányadó hónapunk. Abban az esetben azonban, ha februárban válik jogosulttá távolléti díjra, akkor már figyelnünk kell, hiszen a januári hónap irányadó időszakként veendő figyelembe.

Göngyölés

Február 12-13-ig betegszabadságon van a példa szerinti munkavállaló (a munkaidő-beosztása alapján dolgoznia kellett volna – ez a márciusi távollét esetében válik érdekessé).

Az irányadó időszak a januári hónap:

Irányadó Időszak

Munkaidő-beosztás szerinti munkaórák száma

A munkaidő-beosztás szerinti munkaórák számának 30%-a

Ténylegesen ledolgozott 30% és 15%-os pótlékos órák száma

A ténylegesen teljesített munkaórák száma

A pótlékok összege

01. hó

168

50,4

80

168

42300

A fentiekből következően az egy órára járó növekmény összege a következőképpen alakul:

42300/168 = 251,79 forint/óra

Mivel most kézi számejtéses megoldással dolgozunk, tehát a szoftver nincs segítségünkre, magunk előtt kell látni a munkavállaló januári munkaidő-beosztását és a januári munkaidő-nyilvántartását is. (A jogalkotó 2013. január elsején hatályba lépett, eredendően egyszerűsítést célzó jogszabály-módosítása sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen már a 30%-os pótlék jogosultságának megállapításánál is használnunk kell a munkaidő-beosztást is. A bérszámfejtő adminisztrációs feladatai duplikálódtak tehát ebben az esetben.)

Abban az esetben, ha márciusban is távolléti díjra jogosult a munkavállaló, akkor már két hónapot kell figyelnünk irányadó időszakként az alábbiak szerint.

Irányadó Időszak

Munkaidő-beosztás szerinti munkaórák száma

A munkaidő-beosztás szerinti munkaórák számának 30%-a

Ténylegesen ledolgozott 30% és 15%-os pótlékos órák száma

A ténylegesen teljesített munkaórák száma

A pótlékok összege

01. hó

168

50,4

80

168

42300

02. hó

160

48

68

144

31800

Összesen

328

98,4

148

312

74100

 

Mint írtam a februári beosztása fontos, hiszen a beosztott óraszámnak kell vizsgálni a 30%-át! A jogosultság meghatározásánál tehát a munkaidő-beosztását vizsgáljuk, de osztószámként a ténylegesen ledolgozott óraszámot alkalmazzuk.

Mindezekre figyelemmel az egy órára járó növekmény összege márciusban a következőképpen alakul:

74100/312 = 237,5 forint/óra

 

A vasárnapi munkaórák figyelembe vétele

Továbbra is a az előző példa szerinti munkavállaló adatait használjuk, ám kibővítjük az információt azzal, hogy januárban is és februárban is jogosult volt vasárnapi pótlékra. Ebből következően a márciusi távollétének idejére vizsgálnunk kell a vasárnapi pótlék miatti növekmény lehetőségét.

Irányadó Időszak

Munkaidő-beosztás szerinti munkaórák száma

Az irányadó időszak vasárnapjainak a száma

Az irányadó időszak vasárnapjainak az 1/3-a

A tényleges vasárnapi munkavégzés napjai

A ténylegesen teljesített munkaórák száma

A pótlék összege

01. hó

168

4

1,3

2

168

6800

02. hó

160

4

1,3

2

144

6800

összesen

328

8

2,7

4

312

13600

 

A fentiekből következően, ha márciusban távolléti díjra volt jogosult, akkor a távolléti díját növelni kell a vasárnapi pórlék összegével is az alábbi módon:

13600/312 = 43,6 forint

Ez az összeg az egy órára járó növekmény!

A készenlét és az ügyelet óraszámainak a göngyölése

A példánkat egészítsük ki néhány készenléti és ügyeleti óraszámmal is! Megnézzük, hogy ha továbbra is a január és a februári hónapok adják az irányadó időszakot, akkor ez hogyan módosítja a távolléti díjat.

Irányadó Időszak

Munkaidő-beosztás szerinti munkaórák száma

Az elrendelt készenlét és/vagy ügyeleti órák száma

Az elrendelt készenlét és/vagy ügyeleti órák átlaga

A tényleges készenléti és ügyeleti órák száma

A ténylegesen teljesített munkaórák száma

A pótlékok összege

01. hó

168

90

90

90

168

8700

02. hó

160

140

140

140

144

16500

összesen

328

230

115

230

312

25200

A táblázatból tisztán látszik, hogy a februári távollét esetében nem volt jogosult a készenléti és ügyeleti órák száma alapján növekménye a munkavállaló. De már a márciusi hónapban elérte az irányadó időszak átlagában a készenléti órák száma a 96 órát. Esetünkben láthatón ez már a két hónapra vetítve 115 óra volt.

Figyelembe kell tehát vennünk a március hónapra eső távollét esetén a készenléti és/vagy ügyeleti órákra megszerzett pótlékot az alábbi módon:

25200/312 = 80,77 forint/óra

Természetesen a fentieket minden hónapban újra és újra vizsgálnunk kell és a göngyölést folytatni mindegyik pótlék esetében!

A három cikk (a korábbi kettőt cikkünk alatt megtalálja) megírásával egyszerű, gyakorlatias módon igyekeztem képet adni erről a problémakörről. Bízom abban, hogy a leírtakat a mindennapi feladatok ellátásánál hasznosítani tudják. Ennek ellenére úgy érzem, hogy a sorozatot később folytatni kell, hiszen a sok hozzám érkezett levélben többször utalnak a kollégák az általányban megfizetett pótlékok figyelembe vételének lehetőségére, s talán hasznos lesz, ha erre is kitérek egy komplett, nyilvános válaszban. Folytatás következik tehát!

A cikk írója:
Barabás Miklós
társadalombiztosítási szakember, közgazdász
TAXON Oktatási és Szolgáltató Kft.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója
www.taxon.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. március 25.

Így lehet öregségi nyugdíjba vonulni

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíjkorhatárt, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj-igénylés mellett.

2024. március 21.

 Egyre nagyobb az adatvezérelt döntések jelentősége az egészségügyben

A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság idén már 22. alkalommal szervezi meg az Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferenciát. Az idei csúcstalálkozó a mesterséges intelligenciára (MI), az egészségügy informatikai és kiberbiztonsági kihívásaira fókuszál – olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.

2024. március 20.

Rétvári Bence: folytatódik az újszülöttek SMA-szűrése

Tizennégy hónapos tesztidőszak után folytatódik az újszülöttek és csecsemők SMA-szűrése, a költségvetés e célra idén 450 millió forintot biztosít – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkár szerdán a Bethesda Gyermekkórházban.