Árvaellátás az egyetemi felvétel után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését követően sokan boldogan értesültek a felvételükről. Közülük néhányan a szülő elvesztése miatt árvaellátásban részesültek középiskolai tanulmányaik alatt, és most arra keresik a választ, a tanulmányok folytatása hogyan befolyásolja ellátásukat, amelynek folyósítását a középiskola befejezésekor beszüntették.

 


A válasz megadását megelőzően tekintsük át az árvaellátásra való jogosultság legfontosabb szabályait. Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel.

Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg a nyugellátás. Az árvaellátás tizenhat éves korig alanyi jogon jár, azaz függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat.

A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor jár, ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt.

Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskolai tanuló tanulói jogviszonya, illetve a felsőoktatási intézmény hallgatójának hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel.
 

Árvaellátás szünidő alatt
 

Iskolai tanulmányok folytatása címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet időtartamára is jár.

Abban az esetben, ha az árva folyamatosan tanul, de tanulmányi szint váltása történik, azaz a középiskolai tanulmányok befejezését követően azonnal felsőfokú képzés kezdődik, a tanulmányok folytatása folyamatosnak tekintendő.

A felsőfokú tanulmányok megkezdéséről szóló oktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül.

Felsőfokú nappali képzés formájában folytatott tanulmányok esetén az ellátás a tanulmányok idejére jár, azaz az utolsó évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga időszak utolsó napjáig.
 

Magántanulói jogviszony

 

Ha az árva betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt magántanulóként végzi tanulmányait e tanulói jogviszony alapján is jogosult az árvaellátásra.

Akkor is jogosult a gyermek az árvaellátásra, ha huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, ha a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.
 

Külföldön folytatott tanulmányok

Az árvaellátás külföldön folytatott tanulmányok esetén is megilleti az árvát, ha a jogosultsági feltételek fennállnak.

A külföldön folytatott tanulmányokat az oktatási intézmény által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente kell igazolni.

Az igazolást a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül be kell nyújtani.

A külföldi oktatási intézmény az igazolást kiállíthatja saját iskolalátogatási formanyomtatványán, de kitöltheti az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról letölthető kétnyelvű (angol-magyar) igazolási űrlapját is.

Nemcsak a felsőfokú tanulmányok kezdete, hanem a befejezése is lényeges az árvaellátásra való jogosultság szempontjából.

Az árvaellátás az árva tizenhat éves koráig alanyi jogon jár. A tizenhatodik életév betöltését követően árvaellátásra az a gyermek jogosult, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója.

Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Gyakran előfordul azonban, hogy a huszonötödik életév betöltésekor az árva még nem fejezte be az ellátásra jogosultságot adó tanulmányait.

Erre a helyzetre nyújt segítséget az árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítási lehetősége.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása huszonötödik életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató árva részére engedélyezhető.

A meghosszabbításra az első alap, mester vagy osztatlan képzésben résztvevő személy számára van lehetőség a képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának időtartamára, legfeljebb azonban a huszonhetedik életév betöltéséig.

A méltányosságból történő meghosszabbítás kérelemre történhet, melyet az árva nyújthat be az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az adatlap megtalálható az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján a nyomtatványok között.

A méltányosságból történő engedélyezésnél a méltányosságot megalapozó személyes körülmények ismerete, figyelembe vétele is szükséges, ezért ezeket, a különös méltányolást érdemlő körülményeket a kérelem adatlapon fel kell tüntetni.

Ha rendelkezésre állnak, a körülményeket alátámasztó iratokat, igazolásokat is mellékelni kell.

A kérelem elektronikusan is előterjeszthető.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 20.

Így készüljön fel a „nők 40” –re

Év végéhez közeledve gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonulásra, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.

2024. november 14.

Hogyan segíthet a nyugdíjpénztár spórolni a hitelkamatokon?

2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) megtakarítást immár lakáscélra és szabad felhasználású jelzáloghitelek törlesztésére is fel lehet majd használni. A money.hu szakértője megnézte, hogy mikor érdemes egyáltalán előtörlesztésben gondolkodni