Árvaellátás érettségi után, egyetem előtt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hogyan kaphat árvaellátást az az egyetemista, aki a középiskola idején részesült a juttatásban, de ennek végeztével az ellátás megszünt?


A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését követően sokan boldogan értesülnek arról, hogy sikeresen jelentkeztek felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán történő továbbtanulásra. 

Közülük néhányan a szülő elvesztése miatt árvaellátásban részesültek középiskolai tanulmányaik alatt, és most arra keresik a választ, a tanulmányok folytatása hogyan befolyásolja ellátásukat, amelynek folyósítása a középiskola befejezésekor beszüntetésre került.

Emlékeztetőül, árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel. 

Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg a nyugellátás.

Az árvaellátás tizenhat éves korig alanyi jogon jár, azaz függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat.

A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor jár, ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt. Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskolai tanuló tanulói jogviszonya, illetve a felsőoktatási intézmény hallgatójának hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel.

Iskolai tanulmányok folytatása címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet időtartamára is jár. 

Abban az esetben, ha az árva folyamatosan tanul, de tanulmányi szint váltása történik, azaz a középiskolai tanulmányok befejezését követően azonnal felsőfokú képzés kezdődik, a tanulmányok folytatása folyamatosnak tekintendő.

A felsőfokú tanulmányok megkezdéséről szóló oktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül. 

Felsőfokú nappali képzés formájában folytatott tanulmányok esetén az ellátás a tanulmányok idejére jár, azaz az utolsó évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga időszak utolsó napjáig. 

Ha az árva betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt magántanulóként végzi tanulmányait e tanulói jogviszony alapján is jogosult az árvaellátásra. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Akkor is jogosult a gyermek az árvaellátásra, ha huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, ha a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát. 

Az árvaellátás külföldön folytatott tanulmányok esetén is megilleti az árvát, ha a jogosultsági feltételek fennállnak.

A külföldön folytatott tanulmányokat az oktatási intézmény által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente kell igazolni. 

Az igazolást a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül be kell nyújtani.

A külföldi oktatási intézmény az igazolást kiállíthatja saját iskolalátogatási formanyomtatványán, de kitöltheti az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról letölthető kétnyelvű (angol-magyar) igazolási űrlapját is. 

Nemcsak a felsőfokú tanulmányok kezdete, hanem a befejezése is lényeges az árvaellátásra való jogosultság szempontjából. 

Az árvaellátás az árva tizenhat éves koráig alanyi jogon jár. A tizenhatodik életév betöltését követően árvaellátásra az a gyermek jogosult, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója. Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. 

Gyakran előfordul azonban, hogy a huszonötödik életév betöltésekor az árva még nem fejezte be az ellátásra jogosultságot adó tanulmányait. 

Erre a helyzetre nyújt segítséget az árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítási lehetősége. 
Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása huszonötödik életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató árva részére engedélyezhető. 

A meghosszabbításra az első alap, mester vagy osztatlan képzésben résztvevő személy számára van lehetőség a képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának időtartamára, legfeljebb azonban a huszonhetedik életév betöltéséig. 

A méltányosságból történő meghosszabbítás kérelemre történhet, melyet az árva nyújthat be az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az adatlap megtalálható az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján a nyomtatványok között. 

Utazási kedvezmény az árvaellátásban részesülőknek

A kedvezményes utazási utalványra jogosultak között a saját jogú nyugellátásban, azaz öregségi nyugdíjban részesülők mellett megtaláljuk az árvaellátásban részesülőket is.

Így tehát az árvaellátásban részesülő tizenhat év alattiak, illetve ezen életkor felett is a közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos tanulmányokat folytatók igénybe vehetik az 50 vagy akár 90 %-os mértékű utazási kedvezményt, amely jelentősen megkönnyítheti az utazások pénzügyi terheit. 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Varga Mihály: nőtt a nyugdíjak vásárlóereje

Nőtt a nyugdíjak vásárlóereje 2010-hez képest, a gazdasági növekedésből jelentős összeget fordítottak a nyugdíjasok támogatására – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés Népjóléti Bizottságában szerdán Budapesten.

2024. október 7.

Lehet-e szolgálati időt szerezni felsőfokú tanulmányok idejére?

A szolgálati idő elsősorban keresőtevékenységgel szerzett biztosítási jogviszony alapján keletkezik. De vajon van-e mód arra, hogy akkor is szerezzünk szolgálati időt, amikor nincs biztosítási jogviszonyunk, mert nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytatunk? Van. Ismertetjük a lehetőségeket.

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.