Az ügyvezetők után is fizetni kell a járulékot
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy 2012. január 1-i törvénymódosítás értelmében a korlátolt felelősségű társaságok ügyvezetője is társas vállalkozónak tekintendő, azaz társas vállalkozóként biztosított, így járulékköteles. Korábban az ügyvezetői feladatok ellátása nem volt olyan biztosítási jogviszonyba tartozó tevékenység, amelyhez járulékfizetési kötelezettség tartozott.
Az ügyvezetők a korlátolt felelősségű társaságok vezetői (vezető tisztségviselő), törvényes képviselőként ők képviselik a gazdasági társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének, vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.
A vezető tisztségviselőséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.
Ha azt a társasági szerződés nem zárja ki, akkor a társaság legfőbb szerve (taggyűlése) a vezető tisztségviselők tevékenységének segítése érdekében egy vagy több cégvezető kinevezéséről határozhat. A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselők rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. A cégvezető feladatkörében a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni, tevékenysége nem érinti a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelősségét. Tekintettel arra, hogy a cégvezető egy munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, e cikkben a továbbiakban nem foglalkozunk vele. Azonban a tájékoztatás köréből nem zárható ki, hiszen sokan nem tudnak erről a lehetőségről.
A gazdasági társaságokról szóló törvény 149. §-a értelmében, a társaság ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét a tagok közül vagy harmadik személyek köréből a taggyűlés által választott egy vagy több ügyvezető láthatja el. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre. Ilyenkor őket kell ügyvezetőknek tekinteni, amennyiben megfelelnek a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezéseknek.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 10.§ (2) bekezdésének b) pontja leszögezi, hogy a társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig áll fenn. 2012. január 1-től az ügyvezető, mint vezető tisztségviselő is társas vállalkozónak tekintendő, akire a biztosítási jogviszony kiterjed, vagyis járulékot kell fizetnie. Ezt a módosítást a 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) bekezdésében hirdették ki.
A Tbj. 4.§-ában találjuk meg a társadalombiztosításban alkalmazott fogalomrendszert. A 2. bekezdés d) pontja határozza meg a társas vállalkozókat. Ennek 5. pontját 2012. január 1-től úgy módosították, hogy az ügyvezető is társas vállalkozónak tekintendő, azaz társas vállalkozóként biztosított, kivéve ha
- munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, vagy
- tényleges személyes közreműködést is teljesít a gazdasági társaságban az ügyvezetés mellett.
Ez a változtatás – amely a járulékfizetésre kötelezett személyek körének növelésére irányult, – hatalmas keveredést okozott az adózók és könyvelőik körében, mert az ügyvezetői feladatok ellátása soha nem volt eddig olyan biztosítási jogviszonyba tartozó tevékenység, amihez előírt járulékfizetés kapcsolódhat. A közteher mértéke a jövedelemtől függött, ami általában nem volt, vagy kevés volt, de a minimálisan kötelező havi befizetés (57.375 Ft) nem vonatkozott rá.
Ha valaki személyes közreműködés keretében maga is végzi a vállalkozási tevékenységet, akkor annak alapján már biztosított, mint társas vállalkozó. Ezt a tevékenységet a tagi jogviszonya alapján végzi.
A pontos megfogalmazás szerint, társas vállalkozó a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság – ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is – tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Tehát a munkára nem kötöttek vele munkaszerződést vagy megbízási szerződést.
Példa:
A Jómadár Kft egyik tulajdonosa vagyok. A másik tulajdonos a barátom, aki csak pénzt adott az alapításkor, de nem kívánt tevőlegesen is részt venni cégünk tevékenységében. Ezért a társasági szerződésben engem jelöltünk meg ügyvezetőnek, aki önállóan képviseli a céget, vagyis én vagyok a vezető tisztségviselő.
A Jómadár Kft tevékenysége a TEÁOR 4334-es számhoz tartozó festés (épületek belső és külső festése, nyílászárók festése). Egy alkalmazottat foglalkoztatunk munkaviszonyban. Rajta kívül én magam is végzem az épületek belső festését. Ez a személyes közreműködésem a vállalkozás tevékenységében, melyre nem kötött velem a Jómadár Kft sem munkaszerződést, sem pedig megbízási szerződést. A festést a tagi jogviszonyomra tekintettel végzem, a társadalombiztosítás szempontjából, mint társas vállalkozó.
Az ügyvezetés a személyes közreműködéstől elkülönül. Ügyvezetőként ebben az esetben nem vagyok társas vállalkozó, mert a személyes közreműködésem alapján vagyok biztosított társas vállalkozó. Az új szabályozás lényege, hogy valamelyik jogviszonyomban befizessem azt a járulékösszeget havonta, amit a törvény minimumként (havi 57.375 Ft) előír. (Az egyszerűség kedvéért, most a szociális hozzájárulási adót is járuléknak hívom, mert a szabályai ugyanazok.) Elsődlegesnek a személyes közreműködés tagi jogviszonya számít.
Amennyiben magasabb a személyes közreműködési díjam a minimumjárulék alapjánál, akkor a magasabb összeg után kell fizetnem a közterheket. Ha alacsonyabb, akkor is az előírt minimális összeget kell befizetnem.
|
Az ügyvezetés formái általában a következők lehetnek:
- Ügyvezető, akinek semmilyen más tevékenysége nincs a korlátolt felelősségű társaságnál, és máshol sincs biztosítási jogviszonya.
- Ügyvezető, legalább heti 36 órás más cégnél lévő munkaviszony mellett.
- Ügyvezető, aki a Kft-ben végzett személyes közreműködését megbízási szerződéssel látja el.
- Ügyvezető, akinek egyéni vállalkozása is van.
- Ügyvezető munkaviszonyban.
- Ügyvezető, aki a Kft-ben személyesen is közreműködik tagi jogviszonyban.
- Ügyvezető, aki személyes közreműködését munkaviszonyban végzi.
- Ügyvezető megbízási szerződéssel, aki egy másik Kft tevékenységében személyesen közreműködő tag megbízási szerződés alapján.
- Ügyvezető munkaviszonyban, aki személyesen is közreműködik a Kft-ben tagi jogviszonyban, vagy munkaviszonyban, vagy megbízási szerződéssel.
- Külső ügyvezető (nem tag a Kft-ben).
- Két korlátolt felelősségű társaságban ügyvezető.
Nem állíthatom, hogy minden a valóságban előforduló esetet sikerült leírnom. (A nyugdíjas társas vállalkozókkal itt nem foglalkozom.) A való világ ebben különbözik a szakmai írásoktól, hogy rengeteg eset fordul elő, és az általános törvényi szabályok ismertetése nem mindenkinek ad választ a kérdésére. Egy szabályozás azonban mindig általános.
Folytatjuk…