Az új Ptk. nemcsak jogászoknak kötelező olvasmány

Szerző: dr. Antalóczy Emese
Dátum: 2013. május 30.
Rovat: Egyéb

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Többek között a kártérítés felelősség, a szerződéses jogviszonyok és a tulajdonjog változásaira hívták fel a figyelmet a 2014 márciusában hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv kapcsán a Complex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett rendezvény előadói.


Kártérítési felelősség

Dr. Vékás Lajos, a Kodifikációs Főbizottság elnöke, a kártérítési felelősség változásairól tartott előadást. Az új Ptk-ban két döntő ponton más lesz a kártérítés. Szigorúbb lesz a kimentés, szigorúbb lesz és változik a megtérítendő kár nagysága. A jogalkotók szándéka az volt, hogy – főleg gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan – a bírói gyakorlat által kialakított szigorítást a törvénybe ültessék.

A szerződésszegéssel okozott kár esetén akkor lehet mentesülni a kártérítés alól (új Ptk. 6:142. §), ha a szerződésszegés a szerződésszegő ellenőrzési körén kívül esik (pl. országos sztrájk, vis maior), a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a szerződésszegő a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Az akadémikus példaként említette, ha szerződéskötéskor a sztrájkot már nyilvánosan bejelentették és a szerződésszegő ennek ellenére vállalt kötelezettséget, akkor ő már nem tudja magát kimenteni.

A kártérítés mértéke körében változás, (új Ptk. 6:143. §) hogy csak akkora kártérítési összegre kötelezhető a károkozó, amekkora kárösszegnél a jogosult bizonyítani tudja, hogy az már mérhető volt a szerződéskötéskor. Ha szándékos volt a károkozás, akkor a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. Tehát szerződéskötéskor meg kell fontolni az ezzel járó kockázatot, és eldönteni ez alapján is, hogy a szerződést mégsem kötik meg, vagy ha megkötik, akkor milyen egyéb biztosítékot kötnek ki (biztosítás, garancia, alacsonyabb ár stb.). Az ilyen döntések kihatással vannak természetesen a társaság könyvelésére, beszámolójára, mérlegen kívüli tételekként a kiegészítő mellékletben is bemutatásra kell kerüljenek.

Magyarázatokkal megrendelhető
Az új Polgári Törvénykönyv tükrös kiadása és az új Polgári Törvénykönyv – magyarázatokkal már előrendelhető a Complex Kiadónál. További részleteket az azujpolgaritorvenykonyv.hu oldalon talál.

Dr. Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke tovább folytatta a kártérítéssel kapcsolatos gondolatmenetet. Összefoglalta, hogy minden károkozás jogellenes, kivéve az alábbi négy esetkört: beleegyezés, jogos védelem, szükséghelyzet, jogági jogellenesség függetlensége. Az új kódex által bevezetett negyedik csoport jelentése: nem jogellenes a károkozás, ha mások jogilag védett érdekét sérti. Ez szomszédjogi (pl. a kibocsátott hang sérti-e a szomszéd érdekeit vagy nem), környezetvédelmi (pl. a kibocsátott szennyezett mennyiség még határérték alatt van) kártérítéseknél merül fel.

Az okozatosság az a kérdéskör, amellyel a bírói gyakorlat nehezen birkózik meg: hol az a határ, ahol távoli károk tekintetében is kártérítést állapítson meg. A bírói gyakorlat ismeri és alkalmazza az előreláthatóság fogalmát. Károkozáskor a károkozónak olyan károkkal nem kell számolnia amelyeket nem látott és nem is láthatott volna.

A kártérítés terjedelme kérdésében az előadó kifejtette, hogy a Ptk. a teljes kártérítés elvét tartalmazza, de a hatályos Ptk. nem mondja ki a káronszerzés tilalmát – ettől függetlenül a bírói gyakorlat ezt ismeri és alkalmazza. Az új Ptk tartalmaz már erre vonatkozó rendelkezést.

Egyetemleges kártérítés körében a hatályos szabályokat ültették át az új Ptk-ba: nem kell a károkozók akarategysége, ettől függetlenül felmerül az egyetemleges felelősség. A felróhatóság kérdésében a bíróság egyre szigorúbban foglal állást, amikor az „elvárható magatartás” kérdéskörét vizsgálja, a közrehatás kérdése viszont már ténykérdés, ez szakértői bizonyítást igényel. Ha több cselekmény történik, de nem lehet bizonyítani, hogy ki volt a károkozó, az lenne a tendencia, hogy elutasítják a követelést, de ma már a bíróság egyetemlegesen marasztalja a károkozókat (pl. több petárda robbant, nem lehetett tudni melyik fiatal és annak petárdája okozta a kárt – egyetemleges kártérítésre kötelezte őket a bíróság).

A kártérítést pénzben kell megfizetni – nagyon ritkán és szűk körben van lehetőség természetbeni megfizetésre. Általános kártérítés esetén is le kell folytatni valamilyen bizonyítást, ha nem is lehet összegszerűen a kárt megállapítani a kereset benyújtásakor.

Veszélyes üzemnél akkor is teljes kártérítési felelősséggel tartozik a károkozó, ha a kár bekövetkezéséhez vétőképtelen is hozzájárult. A közrehatás mértékéig keresettel vagy visszkeresettel fordulhat a kártérítés kötelezettje a vétőképtelen gondozója ellen. Példaként említette az előadó azt az esetet,amikor az autópályára kifutott két kutya (gazdája elengedte őket a  parkolóban) súlyos balesetet és komoly kárt okozott. Az autópálya fenntartása fokozott veszéllyel járó tevékenység, ezért az autópálya fenntartója felel azért, ha a parkolóban elengedett kutyáknak lehetősége van felmenni az autópályára.

Kötelmi jog – szerződések létrejötte

Dr. Gárdos Péter ügyvéd szerint az értékpapírjogi szabályozások megújulása, a társaságok szerződését szabályozó újítások a modernizáció eredménye. A kötelmi jogot érintő változásokról szólva kiemelte, hogy a szerződésekre vonatkozó általános szabályok az új Ptk-ban külön szerepelnek. Ha egy adott szerződéstípusra vonatkozó szabályokat szeretné valaki áttekinteni, akkor nem elég csak az adott szerződéstípus előírásait elolvasni, át kell tekinteni a szerződésekre, valamint a kötelmekre vonatkozó általános szabályokat is.

Amikor nem teljesen egyértelmű az ellenérték a szerződésben, belép a teljesítés helyén és idején szokásos középár, mint ellenérték. Szokás és gyakorlat főszabályként a szerződés része, kivéve ha azt a szerződésben a felek kifejezetten kizárták. A kizárással kiküszöbölhető az a helyzet, hogy felek nem is tudják, mi a helyi szokás.

Egy szóbeli megállapodást követően a visszaigazolás a szóbeli szerződés írásbeli visszaigazolása. A szerződés szóban jött létre, az írásban megfogalmazott dokumentum csak egy bizonyítéka ennek. Ha az ilyen visszaigazolás lényeges kérdésekben eltér a szóbeli megállapodástól, akkor ez nem lesz irányadó a szóbeli megállapodásra. Ha nem lényeges kérdésekben vagy csak kis mértékben tér el, és a másik fél ez ellen nem tiltakozik, akkor ez a szerződés része lesz, felülírva a korábbi megállapodást.

Érvénytelenség tekintetében a megtámadhatóság körében vannak változások: szerződéskötéstől számított 1 év lesz a megtámadásra rendelkezésre álló határidő, és a szerződés akár másik félhez intézve, akár bíróság előtt megtámadható. Feltűnő értékaránytalanság körében is változást tartalmaz az új Ptk.: a felek ezt az érvénytelenségi okot kizárhatják a szerződésből.

Lényeges változás, hogy az új Ptk. alapvetően másként viszonyul a fiduciárius biztosítékokhoz, azaz a biztosítéki célú tulajdon-átruházáshoz, engedményezéshez és a vételi jog alapításhoz. A tulajdonosoknak lényegesen erősebb pozíciója lesz. Az új Ptk. szerint ugyanis semmis az a kikötés, amely pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul. Kivételt képeznek a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások.

Engedményezéssel és a követelés vásárlásával is ugyanúgy szállnak át a jogok a szerzőre mint az adásvételnél, kell egy jogcím (adásvétel, ajándékozás) és szükség van egy engedményezési szerződésre – ez viszi át a jogot. Jövőbeli követelések is engedményezhetők: de csak a jogcímet lehet így megteremteni, a követelés csak később fog átszállni. Az engedményezésre irányuló szerződés már tartalmazhatja a teljesítésre vonatkozó utasítást is..

Zálogjog, biztosítékok

Dr. Gárdos István ügyvéd a zálogjogi változásokat emelte ki. Hangsúlyozta, hogy semmisek lesznek azok a biztosíték-adási megoldások, amelyek eddig voltak, kivéve a tulajdonjog fenntartást, a most már külön is nevesített faktoringot és a pénzügyi lízinget. A fiduciárius biztosítékok is kivételek a tilalom alól.

Változás, hogy a zálogjogi szabályozás a szerződések általános szabályai között kapott helyett, hanem a dologi könyvben. Az új Ptk. kiindulási pontja, hogy egy egységes zálogjog van. A zálogjog járulékossága azt jelenti, hogy azt csak valamilyen követelés biztosítékául lehet alapítani – az önálló zálogjog megszűnt.
Zálogjog tárgya lehet minden dologi jogi vagyontárgy, az új Ptk. nem foglalkozik azzal, hogy a vagyontárgy forgalomképes-e vagy sem. A felekre bízza, hogy eldöntsék, hogy adott esetben egy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy alkalmas-e nekik biztosítékul.

A zálogjogi nyilvántartást felváltja a hitelbiztosítéki nyilvántartás. A zálogjogok körében nemcsak az ingó zálogjogot, hanem a jogokon, követeléseken alapított zálogjogot is ebbe a nyilvántartásba kell majd bejelenteni.

Tulajdonjog – dologi jog

Dr. Menyhárd Attila ügyvéd, egyetemi tanár a dologi jogot érintő változásokat vázolta fel előadásában. A tulajdonjogot az új Ptk-ban a dologi jogi könyv szabályozza.

Újdonság, hogy az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi szabályai a Ptk részét képezik.

Az új törvény szabályozza a birtokátruházást. A birtokvédelmi rendszer ugyan változatlan marad, de a felelős őrzés szabályait eltörölték – mert a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Szintén újdonság, hogy jogi személyt is megillethet haszonélvezeti jog, maximum 50 évre. Ez a haszonélvezeti jog nem lesz forgalomképes, nem örökölhető, de átalakulás esetén a jogutódra átszáll. A tulajdonosi haszonélvezetet továbbra sem engedi meg a Ptk – de szolgalmat a tulajdonos a saját telkén alapíthat.
Jogon vagy követelésen alapított haszonélvezeti jogot is lehet majd alkalmazni, a haszonélvező a követelést behajthatja.


Kapcsolódó cikkek:


NAV: az adózón múlik, megbírságolja-e az adóhatóság
2018. augusztus 17.

Augusztustól az adózó magatartásán múlik, kap-e bírságot a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az elmulasztott, késedelmes vagy hibás online számlaadat-szolgáltatás miatt; ha minden tőle telhetőt megtett az adatszolgáltatás teljesítése érdekében, akár mentesülhet is a szankció alól - hívta fel a figyelmet az adóhatóság pénteken.

Varga: az online számlázással jelentősen csökkenhet az adóelkerülés
2018. augusztus 17.

Varga: az online számlázással jelentősen csökkenhet az adóelkerülés

Augusztus 14-ig mintegy 7,5 millió számla érkezett az adóhivatalhoz, és több mint 272 ezren regisztráltak az online számlarendszerbe. Az új szisztémával az egyszerűsítés és az adminisztrációcsökkentés mellett eredményesebbé válhat a csalások felderítése is, jelentősen - akár tíz százalék alá is - csökkenhet az adóelkerülés mértéke - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Négybillió dollár fölött a csúcsmárkák
2018. augusztus 17.

Százmilliárd dollárnál is nagyobb márkaértéket kellett felmutatni annak a cégnek, amelyik az idén be akart kerülni a világ 10 legértékesebb brandje közé. Az amerikaiak által dominált TOP 5-be berobbant egy kínai márka is. Az InfoTandem infografikája.

Étolajat és kristálycukrot foglalt le a NAV
2018. augusztus 16.

Száz tonna étolajat és 48 tonna kristálycukrot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mert egy élelmiszer-kereskedő cég úgy próbálta kijátszani az uniós áfaszabályokat, hogy hamis adatokkal rögzítette a szállítmányt - közölte a NAV csütörtökön.

Másra alapozná az adóztatást az Economist
2018. augusztus 16.

A tulajdon, az öröklés és a bérleti díjak erősebb adóztatását javasolja az Economist; a szerző a cégek helyett a befektetők adóztatását javasolja – írja a Napi.hu.