Béren kívüli és más juttatások 2017 – kérdések és válaszok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze.

1. rész

2. Mennyi béren kívüli juttatás adható pénzben?

A 34,22 százalék (1,18×0,15 szja+1,18×0,14 eho) közteher mellett béren kívüli juttatásként évi 100 ezer forint szabadon elkölthető pénzben kifizetett összeget lehet adni annak, akinek a munkaviszonya vagy személyes közreműködői jogviszony az adóév egészében fennáll. A 100 ezer forintnak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony adóévi napjaival arányos része adható, ha a foglalkoztatás az év egészében nem áll fenn.

Amennyiben a pénzben adott béren kívüli juttatás összege az adóévben a 100 ezer forintot, illetve annak az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszony napjaival arányos keretösszegét meghaladja, a meghaladó rész – a kifizetés hónapjában – az adott jogviszonyból származó jövedelemként lesz adóköteles [Szja tv. 71. § (5) bekezdés].

A béren kívüli juttatásként adható pénzösszeg juttatása történhet készpénzben, vagy utalással, de nem történhet utalvány (utalvány-kártya) formában.

Egyebekben a pénzösszeg juttatásához más feltételt (pl. nyilatkozatot) a törvény nem ír elő. Ha pl. a magánszemélynek egyidejűleg több munkáltatója van (kivéve, ha munkaerő kölcsönzésről vagy a Munka tv. 195.§ szerinti egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződésről van szó), a keretösszeget mindegyiknél külön-külön lehet figyelembe venni.

1. Mikor kell/lehet a pénzbeli béren kívüli juttatást kifizetni?

A pénzösszeg-juttatás az adóévben bármikor egy összegben vagy részletekben (pl. havonta, akár a bérrel együtt, vagy negyedévenként) kifizethető, de az arányosítás miatt érdemes figyelni az időzítésre. Ugyanis a jogviszony évközi megszűnésekor az előzőleg már kifizetett összeg egy része után a kerettúllépés miatt – a megszűnés hónapja kötelezettségeként – a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell az adókötelezettséget (a magánszemély szja- és járulékkötelezettségét és a kifizető által fizetendő szocho-t, szako-t) megállapítani. Ez azt jelenti, hogy a kerettúllépés összege nem számít sem béren kívüli, sem egyes meghatározott juttatásnak, vagyis a juttatói közteher-alap számításánál figyelmen kívül hagyható, illetve a már megfizetett közterhek az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthetők. A túllépés összegének visszafizettetése is lehetséges, ami ugyancsak önellenőrzési következményekkel jár. A kereten belüli összeg személyi jellegű egyéb kifizetés, míg a túllépés bérjellegű költség, ami utólagos túllépés esetén könyvelési korrekciót is igényel.

A keret-arányosításból eredő utólagos adminisztráció elkerülése érdekében (vagy akár a rendelkezésére álló finanszírozási forrásaira tekintettel), célszerű csak a jogviszony adóévben már megvalósult időtartamához igazodóan megállapított részletekben, vagy év végén kifizetni (utalni) ezt a juttatást, ügyelve arra, hogy az legkésőbb december 31-éig megtörténjen, tekintve hogy a következő évre áthúzódó kifizetést már csak a következő évi keretösszeg terhére lehet béren kívüli juttatásként figyelembe venni.

 

1. Mennyi SZÉP-kártya támogatás adható béren kívüli juttatásként?

Béren kívüli juttatásként 34,22 százalék közteherrel utalható – több munkáltató által együttvéve – a SZÉP-kártya alszámláira elkülönítve, adóévenként

• 225 ezer forint szálláshely-szolgáltatásra,

• 150 ezer forint melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is étkezési szolgáltatásra,

• 75 ezer forint a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra

felhasználható támogatás [Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pont].

A SZÉP-kártyára utalt támogatások

• alszámla-értékhatárokat meghaladó része

és/vagy

• a rekreációs keretet meghaladó része

egyes meghatározott juttatásnak minősül [Szja tv. 70. § (4) bekezdés].

Az alszámla-értékhatárokat a jogviszony fennállásával nem kell arányosítani.

Ugyanakkor, mivel az egyes alszámlákra vonatkozó egyedi korlátokat több juttató esetén együttvéve kell vizsgálni, fontos, hogy a munkáltató nyilatkozatot kérjen a magánszemélytől arra vonatkozóan, hogy más munkáltatótól az adóévben nem részesült SZÉP-kártya támogatásban, illetve ha igen, mely alszámlákra, mekkora összegű támogatást kapott vagy kap. Amennyiben ugyanis utóbb az adóhatóság megállapítja, hogy a magánszemély az adóévben az értékhatárokat meghaladóan részesült olyan támogatásban, amely után nem 22, hanem csak 14 százalék eho-fizetés történt, és a munkáltató nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával, a jogkövetkezményeket neki kell viselnie. Ha azonban az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve ha a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie [Szja tv. 71. § (4) bekezdés].

Hogyan használható fel a SZÉP-kártya?

Elektronikus utalványt SZÉP-kártyával csak az válthat be, akinek a nevére a kártyát kiállították, de a cserébe kapott szolgáltatást (szálláshelyet, vendéglátást, szabadidő-szolgáltatást) vele együtt bárki (családtag, vendég stb.) igénybe veheti. A társkártya tulajdonosát a munkavállalóval megegyező jogosultságok illetik meg az elektronikus utalványok felhasználására, de a kedvezményes adózású béren kívüli juttatásnak minősülő SZÉP-kártya támogatások évi összegei társkártya esetén sem haladhatják meg a törvény szerint alszámlánként meghatározott kereteket.

 

A SZÉP-kártyával igénybe vehető szolgáltatások a következők:

A szálláshely alszámla terhére

• szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR ’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90-ből a családi panzió szolgáltatása),

• belföldi utazásszervezés (TEÁOR ’08 79.12.-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése).

A vendéglátás alszámla terhére

• éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR ’08 56.10.),

• egyéb vendéglátás (TEÁOR ’08 56.29.)

• szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR ’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90-ből a családi panzió szolgáltatása),

A szabadidő alszámla terhére

• egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR ’08 86.90-ből a fizikoterápiás szolgáltatás, a dentálhigiéniai kezelés, a diagnosztikai szolgáltatás, a terhesgondozás, és az egyéb máshová nem sorolt humán egészségügyi ellátás),

• előadó-művészet (TEÁOR ’08 90.01.),

• múzeumi tevékenység (TEÁOR ’08 91.02.),

• növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR ’08 91.04.),

• vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR ’08 93.21.),

• máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR ’08 93.29-ből a szabadidőpark- és strandszolgáltatás, sípálya és sporthajó kikötő szolgáltatásai, valamint a szabadidős létesítmény működtetője által nyújtott, a pihenést, szabadidőt szolgáló eszközök kölcsönzése),

• fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR ’08 96.04.),

• testedzési szolgáltatás (TEÁOR ’08 93.13),

• egyéb sporttevékenység (TEÁOR ’08 93.19-ből verseny- és lovaglóistállók tevékenysége és a sporthorgászat),

• belvízi személyszállítás (TEÁOR ’08 50.30.)

• egyéb foglalás (TEÁOR ’08 79.90-ből az idegenvezetés)

• sportlétesítmény működtetése (TEÁOR ’08 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszoda belépő és bérlet értékesítése),

• sportegyesületi tevékenység (TEÁOR ’08 93.12.),

• sport, szabadidős képzés (TEÁOR ’08 85.51.),

• szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR ’08 77.21.),

• szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR ’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90-ből a családi panzió szolgáltatása).

A szolgáltató a kártyán a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója rendelkezésére álló elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesítő eszközre nem válthatja át.

A SZÉP-kártyáról fel nem használt elektronikus utalványok a juttatás évét követő második naptári év május 31. napját követően lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának az elektronikus utalvány lejárta évének június 30. napjáig, kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt.

Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy az adott juttatást ténylegesen felhasználták-e a céljának megfelelően. A lejártnak minősülő elektronikus utalványok visszafizetésekor a kifizető által megfizetett személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás nem igényelhető vissza [Nemzetgazdasági Minisztérium 5710/3/2014., NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3157072801.; AVÉ 2014/9.].

FOLYTATJUK

---