Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5.§-a felsorolja, és ezzel rendezi a biztosítottak körét, vagyis azt, hogy melyek a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok. Ennek kiemelkedő jelentősége van az egészségbiztosítást és a nyugdíjat megalapozó járulékfizetési kötelezettség elbírálásában.

Év közben most módosították ezt a törvényt is a 2016. évi LXVI. törvényben.

A KATA bevezetése, 2013 óta kérjük, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben meghatározottak szerinti főállású kisadózóként bejelentett személy is szerepeljen biztosítottként a Tbj. 5.§-ában. Ez most végre megtörtént az 1. bekezdés „j” pontjában.

Ettől azonban semmi nem változott a főállású KATA-s vállalkozókkal kapcsolatban, csupán a Tbj. biztosítottakra vonatkozó előírásai váltak teljes körűvé. A kisadózók bejelentkezése és kijelentkezése továbbra is a KATA-törvény szerint történik.

Néhány kivételtől eltekintve 2016. július 1-től lépett hatályba az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény. Ennek alapján a területi közigazgatás tisztviselői állami szolgálati jogviszonyban végzik feladataikat.

Az állami szolgálati jogviszony az állam, valamint az állam nevében foglalkoztatott állami tisztviselő között a köz szolgálatára létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony, amely alapján a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és többletjogosultságok illetik meg.

Mivel ez az új törvény egy új jogviszonyt hozott létre 2016. július 1-től, a Tbj.-ben szereplő biztosítottak felsorolását is ki kellett egészíteni az állami szolgálati jogviszonnyal, mint munkaviszonnyal. (Ma már több fajta jogviszony szabályait – azaz több törvényt – kell ismernie azoknak, akik közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott dolgozók juttatásainak elszámolásával foglalkoznak.)

Az állami tisztviselő az állami szolgálati jogviszonya alapján havonta meghatározott illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.

Az illetmény összegének legalább a Kormány által megállapított garantált bérminimum összegét kell elérnie. Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

a) általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával,

b) az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a 174 óra időarányos részével.

Az illetményt a járulékok és egyéb közterhek vonatkozásában ugyanúgy kezeljük, mint a munkaviszonyból származó munkabért.

Az állami tisztviselő jogviszonyához kapcsolódóan a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény is kiegészült az új állami szolgálati jogviszonnyal, mely megalapozza az adófizetési kötelezettséget.

 

A fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainál foglalkoztatott kormánytisztviselőket és a vezetőket 2016. július 1. napjával állami tisztviselőként állami szolgálati jogviszonyba kellett átsorolni, és a 2016. évi LII. törvény 1. számú melléklete szerinti ügyintézői osztályokba és előmeneteli fokozatokba, illetve vezetői munkakörbe kellett besorolni. 2017-től a fővárosi és a megyei kormányhivatalok kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek átsorolása is megtörténik.

Folyamatosnak tekintendő az állami szolgálati jogviszonya annak, aki az új törvény hatálybalépését megelőző napon kormányzati szolgálati jogviszonyban állt és jogviszonya állami szolgálati jogviszonnyá alakult át.

A 2016. július 1-jei hatállyal meghozott munkáltatói intézkedések nem minősülnek átszervezésnek.

A Tbj. 5.§. (1) bekezdése a „k” pontban biztosítottként sorolja fel az állami projektértékelői jogviszonyban álló személyt.

Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvényben hozták létre 2016. június 16-tól a projektértékelői jogviszonyt. Ezért kellett módosítani a Tbj. hivatkozott pontját.

Az Európai Unió programozási időszakához kapcsolódó támogatási kérelmek tartalmi értékelése közfeladat, amelyet az állami projektértékelői jogviszonyban állók látnak el.

Állami projektértékelői jogviszony létesíthető azzal, aki

a) központi államigazgatási szervnél, illetve annak területi és helyi szervénél [ideértve a fővárosi és megyei kormányhivatalt, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalt] kormánytisztviselőként vagy köztisztviselőként,

b) az a) pontba nem sorolt központi költségvetési szervnél közalkalmazottként,

c) az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületnél köztisztviselőként vagy közalkalmazottként, vagy

d) többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságnál munkavállalóként

foglalkoztatott állami alkalmazott, és projektértékelési feladatok ellátására sikeres pályázóként kiválasztásra került.

Az állami projektértékelő felett a munkáltatói jogkört az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter gyakorolja.

Ez a biztosítási jogviszony sokkal kevesebb dolgozót érint, mint az előző bekezdésben foglaltak.

---