Bővülő lehetőségek az árvaellátásnál 2019-ben

Szerző: Molnárné dr. Balogh Márta
Dátum: 2019. február 13.
Címkék: , ,
Rovat:
A hozzátartozói nyugellátások között az árvaellátás sok gyermek, fiatal megélhetésének segítője. Az ellátásra  vonatkozó előírások 2019. január 1-jétől néhány ponton módosultak, bővült az árvaellátásra magántanulóként jogosultak köre is.

Az ellátásra  vonatkozó előírások 2019. január 1-jétől néhány ponton módosultak a 322/2018. (XII.28.) Korm.rendelet 3.§-ával bevezetett új rendelkezésekkel. A jogszabály a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 72/B §-át módosítja.

Bővült az árvaellátásra magántanulóként jogosultak köre is a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2018. évi CXIX. törvénnyel történt módosítása következtében.

2019-ben a legfontosabb hatályos rendelkezések a következők.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel.

Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg a hozzátartozói nyugellátás.

Az árvaellátás az egyetlen ellátás, amikor különleges, rendkívüli méltánylást igénylő körülmények miatt akkor is megállapítható méltányosságból az ellátás, ha az elhunyt egyáltalán nem rendelkezett szolgálati idővel (például nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytató szülő hunyt el).

Az árvaellátásnál egy másik nehéz élethelyzet, az árva egészségromlása  kedvezményt  nyújthat az ellátásra való jogosultság általános szabályaihoz képest a jogosultság életkori feltételeinél.

Az egészségi probléma, azaz a megváltozott munkaképesség is jogosító feltétel lehet ha:

  • a szülő elhalálozása a gyermek tizenhatodik (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a huszonötödik) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű volt,
  • továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.

Mindkét esetben az árvaellátás az általános szabálytól eltérően életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség időtartamára jár.

Az általános szabály szerint tizenhat éves korig alanyi jogon jár az árvaellátás.

A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor jár, ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt.

Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.

A huszonötödik életévét betöltött, de huszonhét évnél fiatalabb, és felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytató árva részére rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás állapítható meg.

Ez a kivételes árvaellátás a felsőoktatási intézményben első nappali alap- és mester- vagy osztatlan képzésben folytatott, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb az árva huszonhetedik életévének betöltéséig állapítható meg.

Ugyanezen szabályok szerint méltányosságból a huszonötödik életévét betöltött személy korábban megállapított árvaellátásának meghosszabbítása is engedélyezhető.

A Magyar Államkincstár Központja rendkívül indokolt esetben fenti feltételek hiányában is engedélyezheti az árvaellátás meghosszabbítását.

Ezeket a korábbi előírásokat pontosító, bővítő rendelkezéseket a bevezetőben említett 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet  2019. január 1-jétől hatályos 72/B § meghatározott bekezdései tartalmazzák.

Ha az árva betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt magántanulóként végzi tanulmányait e tanulói jogviszony alapján is jogosult az árvaellátásra.

A magántanulói státuszban végzett tanulmányok eddig csak akkor jogosítottak árvaellátásra, ha betegség vagy testi, szellemi fogyatékosság miatt kell ezt a képzési módot választani.

Új lehetőség, hogy iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti az árvaellátás, aki várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt tanulmányait magántanulóként végzi. (A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (3) bekezdés a) pontjának új rendelkezése.)

A mai változatos tanulási formák, lehetőségek megkívánták az árvaellátással kapcsolatban is a hozzáigazítást. Így 2015. január 1-től akkor is jogosult a gyermek az árvaellátásra, ha huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, ha a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Meghatározott esetben a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamára is jár az árvaellátás.

Az árvaellátásra való jogosultságot ugyanis nem érinti, ha a középiskolai tanuló tanulói jogviszonya, illetve a felsőoktatási intézmény hallgatójának hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel.

Iskolai tanulmányok folytatása címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet időtartamára is jár.

Abban az esetben, ha az árva folyamatosan tanul, de tanulmányi szint váltása történik, azaz a középiskolai tanulmányok befejezését követően azonnal felsőfokú képzés kezdődik, a tanulmányok folytatása folyamatosnak tekintendő.

A felsőfokú tanulmányok megkezdéséről szóló oktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül.

A tanulói, hallgatói jogviszonyt rendszeresen igazolni kell.

Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, és a felsőoktatási információs rendszer működtetője igazolja a tanulói hallgatói jogviszony létesítését, fennállását, a befejezés várható időpontját, valamint a jogviszony megszűnését, szünetelését.

A tanulmányok folytatása a képző intézmény által közvetlenül kiadott igazolással is lehetséges.

Külföldön folytatott tanulmányok esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell a tanulmányokat igazolni a képzés megkezdésétől számított egy hónapon belül.

Megkönnyítheti az igazolást, ha a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető kétnyelvű (angol-magyar) igazolás nyomtatványt állíttatjuk ki a külföldi képző intézménnyel.

Külföldön folytatott tanulmányok esetén a középiskolai képzésben való részvételt évente, a felsőoktatásban folytatott tanulmányokat félévente kell igazolni.


Kapcsolódó cikkek:


Árvaellátás a nyári szünetben
2015. június 9.

A nyári iskolai szünet közeledtével sokak által feltett kérdés, hogy a tanulmányok folytatása alapján kapott árvaellátás hogyan kerül folyósításra a szünetben.

Árvaellátás az egyetemi felvétel után
2015. augusztus 26.

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését követően sokan boldogan értesültek a felvételükről. Közülük néhányan a szülő elvesztése miatt árvaellátásban részesültek középiskolai tanulmányaik alatt, és most arra keresik a választ, a tanulmányok folytatása hogyan befolyásolja ellátásukat, amelynek folyósítását a középiskola befejezésekor beszüntették.