Drága mulasztás – a foglalkoztató felelőssége a baleseti ellátásért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társadalombiztosítási ellátások között kiemelt jelentőségű a baleseti ellátások köre, azaz az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén nyújtható baleseti egészségbiztosítási ellátások (baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék) és baleseti nyugellátások (baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti árvaellátás, baleseti szülői nyugdíj) csoportja.


Elismert üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén a károsodást elszenvedő személy illetve halála esetén túlélő hozzátartozója az általános ellátásoknál minden szempontból kedvezőbb szolgáltatásra jogosult, akár a pénzbeli ellátás nagyságrendjét (pl. munkabalesetnél 100 %-os, úti balesetnél 90 %-os baleseti táppénz) akár jogosultsági idő tartamát (baleseti táppénz 2 éven át) nézzük.

A munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések miatt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból jelentős összegű kifizetés történik, amelynek kiváltó oka lehet a foglalkoztató munkavédelmi szabályszegése, mulasztása.

A biztonságos, balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályoknak megfelelő munkavégzés ellenőrzése fontos kötelezettsége a foglalkoztatónak.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény számos rendelkezéssel biztosítja fenti követelmény megvalósulását mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldaláról.

Nyilván mindkét fél törekszik a szabályok betartására, ha azonban mégis megtörténik a baj, munkahelyi baleset következik be, vagy a foglalkozási ártalom megbetegedést okoz, a szükséges baleseti ellátások (természetbeni és pénzbeli szolgáltatás) megállapítását követően sor kerül az ún. megtérítési felelősség vizsgálatára.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban Ebtv.) 67. §-a szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő, vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

Munkaerőkölcsönzés esetén fenti szabály vonatkozásában a kölcsönvevőt is foglalkoztatónak kell tekinteni.

Tartalmában azonosan rendelkezik a megtérítési felelősségről a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 87. §-a is, amikor a baleseti nyugellátás foglalkoztató általi megtérítési kötelezettségét szabályozza a foglalkoztató, vagy megbízottja által történt munkavédelmi szabályszegés miatt bekövetkezett balesetnél, valamint a foglalkoztató vagy alkalmazottja (tagja) által szándékosan előidézett baleseteknél.

Megtérítendő ellátások

A baleseti megtérítési felelősség igen széles körű, magában foglalja az adott munkahelyi baleset miatt igénybe vett valamennyi ellátást.

Kiterjed a baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék, baleseti nyugellátás megtérítésére.

Sem az egészségbiztosítás, sem a nyugdíjbiztosítás által nyújtott szolgáltatás megtérítése nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülő személyt egyéb jogcímen is megilletné ellátás.

A megtérítési felelősség érvényesítése

A megtérítési felelősség vizsgálatának alapja elsősorban a sérüléssel kapcsolatban felvett munkabaleseti jegyzőkönyv és a baleset üzemiségének kérdésében hozott határozat, mely dokumentumokat a foglalkoztatók kötelesek megküldeni az egészségbiztosítási igazgatási szervnek.

A nyugellátások területén az ellátás igénylése során nyilatkozik az ügyfél arról, hogy üzemi balesettel kapcsolatban igényli-e a nyugellátást.

Mindkét biztosítási terület megvizsgálja a foglalkoztató megtérítési felelősségét, ehhez az egészségbiztosítási igazgatási szerv a baleseti dokumentumokat kérésre a nyugdíjbiztosítás rendelkezésére bocsátja, majd az igazgatási szervek az általuk megállapított (biztosított) baleseti ellátás megtérítése iránt fizetési meghagyást, illetve megtérítésre kötelező határozatot bocsátanak ki.

A megtérítési felelősség körében mind az egészségbiztosítási, mind a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ellátás kifizetésétől, illetve igénybevételétől számított öt éven belül érvényesítheti követelését.

A fizetési meghagyás, illetve a megtérítésre kötelező határozat fellebbezéssel nem támadható meg, jogorvoslati lehetőségként a döntés bíróság általi felülvizsgálata kérhető a kézhezvételtől számított harminc napon belül keresettel.

Nem célszerű bírósági felülvizsgálatot kérni arra hivatkozással, ha a baleset bekövetkezésében maga a sérült is közrehatott (pl. szabálytalanul vagy figyelmetlenül dolgozott).

A vonatkozó bírói gyakorlat szerint ugyanis a foglalkoztató csak akkor mentesül a megtérítési felelősség alól, ha a balesetet kizárólag a sérült munkavédelmi szabályszegése okozta.

Ha a foglalkoztató bármilyen csekély mértékben megszegte a vonatkozó munkavédelmi szabályokat, megtérítési felelőssége teljes körű lesz, a sérült esetleges közrehatása nem felelősségcsökkentő tényező.

Fizetési szabályok

Egészségbiztosítás

Az Ebtv. 68/A § (3) bekezdése szerint a megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés összegét határidőben megfizeti.

Nyugdíjbiztosítás

A Tny. 89. § (2) bekezdése szerint a megtérítési kötelezettségnek havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell eleget tenni. A kötelezett azonban kérheti, hogy a nyugellátásnak az évenkénti emeléseket tartalmazó összegét évente előre – első alkalommal a határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül, majd ezt követően minden év március 12-éig – téríthesse meg.

Egyösszegű megtérítésre kerül sor, ha

  • a megtérítésre kötelezett azt kéri, vagy
  • a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet (foglalkoztató vagy egyéb szerv) felszámolással, illetve végelszámolással jogutód nélkül megszűnik.

Az egyösszegű megtérítés kiszámításának módját a Tny. 89.§(3)-(5) bekezdése tartalmazza.

Baleseti járadék megtérítése

Különleges helyzetben van az egészségbiztosítás ellátását képező baleseti járadék a megtérítés szempontjából is.

Magát az ellátást az Ebtv. 65.§ (5) bekezdése szerint nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek állapítják meg és folyósítják a Tny. szabályai szerint, a 73.§ szerint pedig a baleseti járadékkal összefüggő felelősség érvényesítésére a Tny-nek a nyugellátásokkal kapcsolatos felelősségi szabályait kell alkalmazni, eljáró szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv.

Tervezzen az őszre Hungary Cardért!

Jelentkezzen most Rodin képzésekre, és mi meglepjük Önt egy Hungary Card Basic – Magyar Turizmus Kártyával, a Hotelinfo Iroda jóvoltából, melyet a rendezvény helyszínén veheti át!

Rendezvénynaptárért kattintson >>>



Kapcsolódó cikkek

2021. október 19.

A csecsemőgondozási díjról röviden

Szakmai videósorozatunk következő részében a csecsemőgondozási díj legfontosabb szabályait ismerteti dr. Radics Zsuzsanna Gabriella közgazdasági szakokleveles jogász. Elmondja, kinek és mikor jár a csed, miként változott idén a szabályozás, és milyen tevékenységeket lehet végezni a csed folyósítása mellett.

2021. október 18.

Nyugdíjprémiumot fizetnek novemberben – íme a részletek

A friss kormányrendelettel 2021-ben is megvalósul a nyugellátásban és egyes más ellátásokban részesülők részére a nyugdíjprémium, illetve a meghatározott más ellátások esetében az egyszeri juttatás kifizetése.