Egyéni vállalkozó hatása a nyugdíjalapjára

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2015. augusztus 24.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó hogyan befolyásolhatja jövedelmét, hogy az a legkedvezőbben alakuljon a nyugdíjalap szempontjából?


A jelenlegi szabályok alapján az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

Tekintettel arra, hogy az átlagkereset számításának időtartama nagyon hosszú, javasolt már 10-12 évvel előbb az egyéni vállalkozó jövedelmét úgy alakítani, hogy az kedvező legyen a nyugdíjalap megállapítása szempontjából.

Változik az adózás

Az új, 2016-os adócsomag több helyen átírja az idei adójogszabályokat is; az Adó szaklap legfrissebb számából a szabályozás valamennyi részletét megismerheti és megértheti.

Az Adó szaklap 2015/11. számát itt rendelheti meg.

Erre viszonylag tágabb lehetősége van a személyi jövedelemadó keretei között a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak.

Más adózás esetén – ahol lehet – magasabb adóalapot kell választani. Egy 50 év körüli egyéni vállalkozó számára nem célszerű azt a megoldást választani, hogy csak a garantált bérminimum alapján kiszámított minimum-járulékot fizeti be, de nem vesz fel ún. jövedelem kivétet, mert nem lesz nyugdíjalapja.

Most nézzünk egy példát!

A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó kiinduló adatai:

sorszám Megnevezés Éves összeg (Ft)
1.

összes bevétel

5.200.128

2.

összes költség értékcsökkentéssel

4.400.125

3..

nyereség (1-2) vállalkozói adóalap

800.003

4.

jövedelem-minimum a bevétel 2%-a (fiktív vállalkozói adóalap)

104.003

5.

jövedelemre még felhasználható nyereség (3-4)

696.000

Nem érdemes foglalkozni az adóalapot módosító (növelő, csökkentő) tételekkel, mert a kicsi vállalkozásoknál nem jellemző. Legfeljebb veszteségleírás fordulhat elő. Adóalap-kedvezmény is ritkán kerül elszámolásra. Példánkban az elért nyereség jelenti a vállalkozói adóalapot, mely 10% személyi jövedelemadóval adózik.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B.§. (23) bekezdése értelmében az ún.  jövedelem-(nyereség-) minimum a vállalkozói bevétel 2 százaléka. Ezt a számított adóalapot használhatja az egyéni vállalkozó adójának megállapításához, ha a tárgyévben veszteséges volt és nem kíván nyilatkozatot tenni. Példánkban most nem erről van szó, de arról igen, hogy célszerű ezt a minimális nyereséget meghagyni. A különbséget (5. sor) azonban célszerű jövedelem kivétként elszámolni a nyugdíjalap növelése érdekében.

Nézzük mennyi lesz a közterhe a jövedelemként történő elszámolásnak!

sorszám Megnevezés Forint
6.

adó- és járulékalap = jövedelem kivét

696.000

7.

szja 16%

111.360

8.

nyugdíjjárulék 10%

69.600

9.

egbizt.járulék 8,5%

59.160

10.

szociális hozz.adó 27%

187.920

11.

összes közteher (16+10+8,5+27=61,5%)

428.040

Ez a táblázatrész választ ad arra, hogy miért nem kívánnak az egyéni vállalkozók jövedelem kivétet elszámolni. A 696.000 forintos bruttó jövedelem nettó összege csupán 455.880 forint.

Ezen kívül még be kell fizetni a minimális 2%-os nyereség adóit.

sorszám megnevezés Forint
12.

vállalkozói adóalap

104.003

13.

vállalkozói szja (10%)

10.400

14.

adózás utáni vállalkozói jövedelem (12-13) osztalékalap

93.603

15.

osztalék adója (16% szja)

14.976

16.

egyéni eho 14%

13.104

17.

nettó osztalék

65.523

18.

közterhek összesen (13+15+16)

38.480

Az osztalék nem számít bele a nyugdíjalapba. Összes nettó jövedelem: 455.880+65.523= 521.403 forint.
A táblázatokból megállapítható, hogy a nyugdíjalap növelését szolgáló megoldás példánkban 428.040+38.480= 466.520 forint befizetendő közterhet jelent a vállalkozónak.

Végül tekintsük át a példabeli helyzetet arra az esetre is, ha a nyereséget az általános szabályok szerint leadózzuk!

sorszám megnevezés forint
19.

vállalkozói adóalap

800.003

20.

10% vállalkozói szja

80.000

21.

bruttó osztalék (18-19)

720.003

22.

osztalék adója 16% szja

115.200

23.

egyéni eho 14%

100.800

24.

nettó osztalék

504.003

25.

közterhek összesen (19+21+22)

296.000

Megállapítható, hogy az első megoldás esetén az egyéni vállalkozó által felvehető nettó jövedelem magasabb, mintha csak osztalékot venne fel. Ugyanakkor a befizetendő közterhek összege is magasabb az első megoldásban, viszont az igazi előny a nyugdíjalap növelése.


Kapcsolódó cikkek:


Özvegyi nyugdíj élettársi kapcsolat esetén
2021. június 24.

Az élettársi kapcsolat fennállását, az érzelmi és gazdasági kötődés meglétét különösen körültekintően kell vizsgálni az özvegyi nyugdíjra való jogosultsághoz. Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. A férfiak és a nők azonos feltételek mellett jogosultak özvegyi nyugdíjra. A házastársától elvált, illetve az egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultságához az egyéb feltételeknek is fenn kell állniuk.

Szolgálati idő gyermekek után
2021. június 16.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) tartalmaz mind gyermekszüléshez, mind gyermekneveléshez kötődő szolgálati időt. Cikkünkben ezeket részletezzük.

Beleszámít-e a biztosításba a próbaidő?
2021. június 15.

A próbaidő, mint járulékfizetéssel szerzett biztosítási idő természetesen szolgálati időnek minősül a nyugdíj-jogosultságnál, az erre az időre kifizetett munkabér beszámít a nyugdíj összegébe.