Ellenzi a digitális adót az ifo gazdaságkutató intézet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hátrányos következményei lennének az európai gazdaságra nézve az Európai Bizottság által tervezett digitális adónak a müncheni ifo gazdaságkutató intézet és a felső-bajorországi iparkamara csütörtökön publikált közös tanulmánya szerint.

Az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) valamint a müncheni és felső-bajorországi kereskedelmi és iparkamara (IHK für München und Oberbayern) közös tanulmányának megállapításait kommentálva Clemens Fuest, az ifo igazgatója közleményében annak a véleményének adott hangot, hogy „komoly problémákat okozna és negatív következményekkel járna” a digitális adó bevezetése az Európai Unióban.

A digitális gazdaságra kivetett külön teher erősen fékezné a szektor fejlődését – fejtette ki az ifo igazgatója, hozzátéve, hogy az adó kivetése a kereskedelmi ellentéteket is csak tovább mélyítené. „Az Egyesült Államokban és más országokban bejegyzett digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalatok vámtételként érzékelnék az adót, ami csak tovább mélyítené a kereskedelmi ellentéteket” – fogalmazott.

„Az, hogy digitális szolgáltatásokat adnak el amerikai vállalatok Európában még nem jelenti azt, hogy jövedelemadót is itt kellene fizetniük utána. A jelenleg érvényes nemzetközi adószabályok szerint ugyanis adót a termékek előállítása, nem pedig értékesítése helyén kell fizetni” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a multinacionális cégek adóelkerülési gyakorlata valóban problémát jelent, ez azonban nem korlátozódik a digitális gazdaságra.

„Az adó kivetésére tett uniós javaslat egyáltalán nem meggyőző” – jelentette ki Peter Kammerer, a tanulmány elkészítésében közreműködő kamara, az IHK für München und Oberbayern igazgatóhelyettese. „A forgalom megadóztatása csak megbolygatná a működő rendszert és az európai termékek adójának megemelésére késztetné kereskedelmi partnereinket” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy Bajorország exportjának negyven százaléka az Európai Unión kívüli országokba irányul.

Az Európai Bizottság (EB) az idén márciusban mutatta be javaslatait az információtechnológiai nagyvállalatok megadóztatására. Az EB becslése szerint 3 százalékos adó esetén évente mintegy ötmilliárd euró adóbevétel keletkezne az EU-ban. Az adót a felhasználók tartózkodási helye szerinti uniós tagállam szedné be. Az EB hosszú távú megoldásként megreformálná a digitális tevékenységekre vonatkozó társasági adóval kapcsolatos szabályokat, hogy a tagországok megadóztassák a területükön képződő nyereséget, még akkor is, ha a vállalkozás ott fizikailag nincs jelen.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 25.

Így lehet öregségi nyugdíjba vonulni

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíjkorhatárt, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj-igénylés mellett.

2024. március 21.

 Egyre nagyobb az adatvezérelt döntések jelentősége az egészségügyben

A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság idén már 22. alkalommal szervezi meg az Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferenciát. Az idei csúcstalálkozó a mesterséges intelligenciára (MI), az egészségügy informatikai és kiberbiztonsági kihívásaira fókuszál – olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.

2024. március 20.

Rétvári Bence: folytatódik az újszülöttek SMA-szűrése

Tizennégy hónapos tesztidőszak után folytatódik az újszülöttek és csecsemők SMA-szűrése, a költségvetés e célra idén 450 millió forintot biztosít – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkár szerdán a Bethesda Gyermekkórházban.