Ellenzi a digitális adót az ifo gazdaságkutató intézet

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. szeptember 20.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hátrányos következményei lennének az európai gazdaságra nézve az Európai Bizottság által tervezett digitális adónak a müncheni ifo gazdaságkutató intézet és a felső-bajorországi iparkamara csütörtökön publikált közös tanulmánya szerint.

Az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) valamint a müncheni és felső-bajorországi kereskedelmi és iparkamara (IHK für München und Oberbayern) közös tanulmányának megállapításait kommentálva Clemens Fuest, az ifo igazgatója közleményében annak a véleményének adott hangot, hogy “komoly problémákat okozna és negatív következményekkel járna” a digitális adó bevezetése az Európai Unióban.

A digitális gazdaságra kivetett külön teher erősen fékezné a szektor fejlődését – fejtette ki az ifo igazgatója, hozzátéve, hogy az adó kivetése a kereskedelmi ellentéteket is csak tovább mélyítené. “Az Egyesült Államokban és más országokban bejegyzett digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalatok vámtételként érzékelnék az adót, ami csak tovább mélyítené a kereskedelmi ellentéteket” – fogalmazott.

“Az, hogy digitális szolgáltatásokat adnak el amerikai vállalatok Európában még nem jelenti azt, hogy jövedelemadót is itt kellene fizetniük utána. A jelenleg érvényes nemzetközi adószabályok szerint ugyanis adót a termékek előállítása, nem pedig értékesítése helyén kell fizetni” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a multinacionális cégek adóelkerülési gyakorlata valóban problémát jelent, ez azonban nem korlátozódik a digitális gazdaságra.

“Az adó kivetésére tett uniós javaslat egyáltalán nem meggyőző” – jelentette ki Peter Kammerer, a tanulmány elkészítésében közreműködő kamara, az IHK für München und Oberbayern igazgatóhelyettese. “A forgalom megadóztatása csak megbolygatná a működő rendszert és az európai termékek adójának megemelésére késztetné kereskedelmi partnereinket” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy Bajorország exportjának negyven százaléka az Európai Unión kívüli országokba irányul.

Az Európai Bizottság (EB) az idén márciusban mutatta be javaslatait az információtechnológiai nagyvállalatok megadóztatására. Az EB becslése szerint 3 százalékos adó esetén évente mintegy ötmilliárd euró adóbevétel keletkezne az EU-ban. Az adót a felhasználók tartózkodási helye szerinti uniós tagállam szedné be. Az EB hosszú távú megoldásként megreformálná a digitális tevékenységekre vonatkozó társasági adóval kapcsolatos szabályokat, hogy a tagországok megadóztassák a területükön képződő nyereséget, még akkor is, ha a vállalkozás ott fizikailag nincs jelen.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Nyugdíjprémium 2019: novemberben jön
2019. október 22.

A Magyar Közlöny 2019. október 16 -i 168. számában kihirdetésre került a 237/2019. (X. 16.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) a 2019. évi nyugdíjprémiumról és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatásról. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendelkezéssel 2019-ben is megvalósul a nyugellátásban és egyes más ellátásokban részesülők részére a nyugdíjprémium, illetve a meghatározott más ellátások esetében az egyszeri juttatás kifizetése november hónapban.

Egyetemisták árvaellátása
2019. október 16.

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését követően sokan örömmel értesültek felvételükről. Az új egyetemisták közül vannak, akik árvaellátásban részesültek középiskolai tanulmányaik alatt, tekintsük át, hogy a tanulmányok folytatása hogyan befolyásolja ellátásukat, amelynek folyósítása a középiskola befejezésekor beszüntetésre kerül.