Ezért érdemes szövetkezet keretében dolgozni


Mindkét félnek, a munkáltatóknak, és a náluk dolgozóknak is előnyös lehet az egyes sajátos szövetkezetek keretében történő munkavégzés, amely nagyon rugalmas foglalkoztatásra ad lehetőséget. Ismertetjük a részleteket.

Releváns jogszabályok:

2006. évi X. törvény a szövetkezetekről
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény több olyan sajátos szövetkezeti formában történő tevékenységet is tartalmaz, ahol meghatározott személyi csoport részére nyílik keresőtevékenységre lehetőség élethelyzetükhöz kötődő szempontok figyelembevételével szövetkezet keretében.

Lehetőség van iskolaszövetkezet, szociális szövetkezet, start szociális szövetkezet, agrárgazdasági szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete keretében történő munkavégzésre.

Az ősz kezdetén különösen az iskolaszövetkezetben, illetve a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete keretében végzett tevékenység iránt nő meg az érdeklődés.

Iskolaszövetkezetek keretében végzett tevékenység

A diákok körében nagyon népszerű kereseti forma az iskolaszövetkezet keretében végzett munka, melynél a szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tagi közreműködés keretében dolgozhat a „megrendelő” részére, azaz a szolgáltatás fogadójánál.

A tevékenység kereteit a tagsági megállapodás, továbbá a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezései határozzák meg.

Az iskolaszövetkezet és tagja közötti tagsági megállapodás tartalmazza:

  • a tag által vállalt feladatok körét,
  • a tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, valamint
  • az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.

A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak

  • a szolgáltatás fogadójának személyében,
  • a teljesítendő konkrét feladatban,
  • a tag díjazásának összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
  • a feladat teljesítésének helyében, valamint
  • a feladat teljesítésének időtartamában.

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködésére, azaz munkavégzésére a Munka Törvénykönyve meghatározott rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz perc, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

Ezek, a munkaközi szünettel és a napi pihenőidővel kapcsolatos rendelkezések a tizennyolc év feletti iskolaszövetkezeti tagok munkavégzésére vonatkoznak.

Ha az iskolaszövetkezeti tag a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, személyével kapcsolatban alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályait. (például a hosszabb munkaközi szünetet, a hosszabb napi pihenőidőt, a túlóra és az éjszakai munka tilalmát).

Tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár az iskolaszövetkezeti tag részére.

A díjazásnál alkalmazni kell a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat.

Társadalombiztosítási helyzet

Fontos tudni, hogy nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben résztvevő személy, hallgató tagja – a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt sem – (2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont).

Ennek megfelelően az iskolaszövetkezeten keresztül végzett munka díjazásából nem történik társadalombiztosítási járulék fizetés (18,5%), és nem keletkezik jogosultság társadalombiztosítási ellátásokra sem.

Ez a tevékenység, szemben a munkaszerződés alapján végzett szünidei diákmunkával, nem lesz szolgálati idő a nyugellátáshoz.

Egészségügyi szolgáltatásra a tanulói, hallgatói jogviszony alapján jogosult a diák.

Kismama szövetkezet – kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

A gyakorlatban „kismama szövetkezetként” elnevezett új munkavégzési forma valójában nem helytálló megnevezés, hiszen kisgyermekkel nem csak az anyukák, hanem az apukák is otthon lehetnek, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás a szülők bármelyike által igénybe vehető.

A szülők helyett gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) részesülő nagyszülők részére azonban nem lehetséges ez a foglalkoztatási forma.

A kisgyermekes szülők számára 2021. július 1-jétől bevezetett foglalkoztatási mód figyelembe veszi azt az igényt, hogy a gyermekgondozási-, gyermeknevelési ellátást igénybe vevő szülő szeretne a kisgyermek gondozása mellett is munkát végezni, sokszor nem kizárólag csak jövedelemszerzés érdekében.

Ahogy az iskolaszövetkezeti munkánál a pénz keresés mellett a szakmai tapasztalat szerzés is cél lehet a diákok számára, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete keretében munkát végzőknél is megjelenik az a szempont, hogy a kisgyermek gondozás mellett ismét bekapcsolódhassanak a munkába akár otthon dolgozva, akár közösség keretében.

Célként került meghatározásra az is, hogy ennél a tevékenységnél a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás átadása, tapasztalatcsere, új ismeretanyag és tudás megszerzése is lehetővé váljon.

Az ezekhez szükséges rugalmas foglalkoztatási lehetőség biztosítható ebben a szövetkezeti formában.

A működés szempontjából a kisgyermekkel otthonlévők szövetkezete nagyon hasonlít az iskolaszövetkezetben történő munkavégzés rendjéhez, mert a szövetkezettel kötött tagsági megállapodás, a külső szolgáltatás tartalma, a vonatkozó munkajogi szabályok közel azonosak ebben a két esetben.

Társadalombiztosítási helyzet

Erre a tevékenységére tekintettel nem biztosított a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete keretében nem nagyszülőként tevékenykedő, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tag. (2019. évi CXXII. törvény 6.§ (1) bekezdés b) pont bd) alpontja.)

Ezért ebből a tevékenységből nem származnak jogosultságok a társadalombiztosítási ellátásokhoz. A kisgyermekes szülő az általa igénybe vett gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás alapján jogosult egészségügyi szolgáltatásra, illetve szerez erre az időtartamra szolgálati időt.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).