Hogy alakul a nyugdíj összege a „nők 40” nyugellátásánál 2024-ben?


Sok hölgy gondolkozik azon, hogy megszerezve a „nők 40” kedvezményes nyugellátására a jogosultságot, mit tegyen: kérje-e még ebben az évben a kedvezményes nyugellátást, vagy várjon még. A döntésre több tényező is befolyással van, nem utolsó sorban a nyugellátás összege.

Ki kérheti az idén a „nők 40” nyugellátást?

2012. január 1-je óta öregségi nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet igénybe venni.

Ez alól a rendelkezés alól csak a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása képez kivételt, amely életkorra tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjat jelent a negyven év jogosultsági idő megléte esetén.

A kedvezményes nyugellátáshoz szükséges jogosultsági idő fogalom nem azonos a szolgálati idő fogalommal, mert néhány szolgálati időnek minősülő időtartam ehhez a nyugdíjhoz nem vehető figyelembe jogosultsági időként. Így például az 1998. január 1-je előtti felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje, a megállapodás kötéssel szerzett szolgálati idő, vagy a munkanélküli ellátás, álláskeresési ellátás időtartama nem ismerhető el jogosultsági időként. Ezek az időtartamok majd csak a nyugellátás összegének meghatározásakor kerülnek figyelembe vételre szolgálati időként.

Példa: a hölgy 1998. előtt folytatott nappali tagozatos főiskolai tanulmányokat három éven át, mellyel a korabeli szabályok alapján három év szolgálati időt szerzett. A diploma megszerzése után harminc éven át dolgozott, majd férjét egy egy éves tartós külszolgálatra elkísérte, mely alatt megállapodást kötött nyugdíjra jogosító szolgálati időre és nyugdíjhoz figyelembe vehető átlagkeresetre. Hazatértét követően folytatta munkáját további tíz éven keresztül, majd a „nők 40” kedvezményes nyugellátásának igénylése mellett döntött. Nevezett megszerezte a jogosultságot a kedvezményes nyugellátásra az összesen negyven év munkaviszonyával, mint kereső tevékenységgel, amely jogosultsági időnek számít az ellátáshoz. Nyugdíja összege pedig összes szolgálati ideje, azaz a negyvennégy év szolgálati idő figyelembe vételével kerül kiszámításra.

(Emlékeztető: a negyven év jogosultsági időbe nemcsak a keresőtevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett időszak számítható be, hanem a gyermekgondozási-, gyermeknevelési ellátások, és a beteg gyermek ápolása miatti ápolási díj időtartama is legfeljebb nyolc év terjedelemben, súlyosan fogyatékos, vagy gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermek esetén tíz évnyi időszakban.)

A nyugellátás összege

A „nők 40” nyugellátás összege az általános szabályok szerint kerül kiszámításra, vagyis az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapítás napjáig elért, a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján, a megszerzett összes szolgálati idő hosszúságához igazodó mértékben.

A nyugdíj összegénél kedvező hatásként fog jelentkezni a hosszú, legalább negyven év szolgálati idő, amelyre tekintettel a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetnek már minimum a nyolcvan százaléka fogja képezni a nyugdíj összeget.

Ha a hölgy 2024-ben igényli a „nők 40” nyugellátást, mert ebben az évben szerzi meg az ehhez szükséges negyven év jogosultsági időt, vagy azt már korábban megszerezte, de a nyugdíj igénybevétele mellett csak ebben az évben dönt, az ellátás összege az idei évben érvényes valorizációs szorzószámok alkalmazásával kerül kiszámításra.

A valorizációs szorzószámokkal történik a korábbi évek kereseteinek „szintre hozása” a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez, mely szorzószámok igen nagy mértékben tudják befolyásolni a nyugdíj összegét.

Ami még nem történik meg egy 2024-ben kezdődő nyugdíj megállapításnál: a nyugdíj évenkénti rendszeres emelése először majd csak 2025-ben lesz esedékes, és a tizenharmadik havi nyugdíj is először majd csak 2025-ben jár a hölgynek, mert ezek a juttatások azt a személyt illetik meg, aki az előző év legalább egy napján, és a tárgyév január hónapjában is nyugdíjban részesült.

Megfontolandó ez a szempont is

Gondoljuk át azt is a nyugdíjba vonulás időpontjának kiválasztásakor, hogy a már megszerzett szolgálati idő mikor éri el a következő teljes szolgálati idő évet. A nyugdíj összegének kiszámításánál ugyanis a betöltött szolgálati idő éveknek van jelentősége.

Például: 40 év 300 nap szolgálati idő esetén a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset nyolcvan százaléka lesz a nyugdíj, a következő mérték, a nyolcvankét százalék csak a napra pontosan betöltött 41 év szolgálati idő esetén érhető el.

Nyugdíj melletti jövedelem szerzés

A „ nők 40” kedvezményes nyugellátása mellett ugyanúgy, időbeli és összegbeli korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, mint a korhatár betöltésétől igénybe vehető öregségi nyugdíj mellett.

A nyugellátásban részesülő hölgy, mint saját jogú nyugdíjas, nem fizet keresetéből társadalombiztosítási járulékot, csak személyi jövedelemadót.

A nyugdíj összege a korhatár betöltésekor

Jó tudni, hogy a „nők 40” nyugellátásában részesülő hölgyek esetében a nyugdíj korhatár betöltése semmilyen változást nem hoz nyugdíjuk összege szempontjából, akkor sem történik meg annak ismételt megállapítása, újraszámítása, ha dolgoztak nyugdíjuk mellett, mert saját jogú nyugdíjasként nem szereztek további szolgálati időt.

Ami nem lehetséges

A nyugdíj rögzítés (folyósítás nélküli megállapítás), és a korhatár betöltését követően, később történő nyugdíjba vonulás esetén járó nyugdíj növelésből eredő, a nyugdíj összegét érintő kedvezmények pedig azért nem érhetők el számukra, mert ezek a nyugdíj korhatár eléréséhez kötődnek, amelyet a korai kedvezményes nyugellátást választó hölgy még nem töltött be.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.