Hogyan számítható be a nők 40 éves szolgálati idejébe a szakmunkás tanulóidő?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nők kedvezményes nyugdíjazásához a szakmunkás tanulóidőt miként számítják be a 40 éves jogosultsági időbe?


Az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. §39 (2b) felsorolja azokat a jogosultsági időket, amelyeket a nők kedvezményes nyugdíjazásához a 40 éves jogosultsági időbe beszámítanak,

vagyis: a (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

A fenti jogszabályhely értelmében tehát a tanulóidő a kedvezményes jogosultsághoz nem számítható be.

A szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama a Tny. 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál – főszabályként – kizárólag abban az esetben számítható be jogosultsági időként, ha arra bejelentési adat található.

Tekintve, hogy a szakmunkástanulók esetében nem csak a nyári gyakorlatra, hanem a tanulói jogviszony teljes tartamára, de többnyire a 2. és 3. tanévre található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni.

Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető.

Az évközbeni szakmai gyakorlat a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente illetve hetente hány napot töltött gyakorlaton. [Tny. 18. § (2a)-(2d)].

 

A kérdést Póczik Kálmánné szakértőnk válaszolta meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Mi történik részmunkaidő esetén a nyugdíjjal?

Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.

2024. október 28.

Hasznos tudnivalók a korhatár előtti ellátásról

Releváns jogszabályok: – 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2024-ben az 1959-ben születettek érik el nyugdíjkorhatárukat a 65. születésnapjukon. Ez az időpont a korhatár előtti ellátásban részesülők számára nagy változást hoz. A nyugdíjkorhatár betöltése korhatár […]