Igényelhető-e utólag a baleseti járadék?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sok esetben előfordul, hogy az üzemi balesetet szenvedő személy amint lehet, esetleg a teljes gyógyulás előtt vissza kíván menni a munkába személyes helyzete miatt. Ilyenkor bekövetkezhet, hogy jóval később is megmaradnak az egészségügyi panaszok, nehézzé válik a munkavégzés. Felmerül a kérdés, lehet-e erre a tartós egészségkárosodásra tekintettel baleseti ellátást igényelni, és ha igen, milyen időtartamon belül. Társadalombiztosítási szempontból ehhez a középsúlyos helyzethez a baleseti járadék kapcsolódhat.
Baleseti járadék
Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.
Az egészségkárosodás mértékét és baleseti eredetét orvosszakértő állapítja meg.
A baleseti járadék fokozatai
A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ.
Az egészségkárosodás fokának megfelelően
- az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
- a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
- a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
- a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.
Összegszerűség
A baleseti járadék összege az előzőekben meghatározott fokozatok sorrendjében a járadék alapjául szolgáló havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.
A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.
[htmlbox Tb_Kommentár]
A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Időtartam
A baleseti járadékra való jogosultság időtartama szorosan kapcsolódik az egészségkárosodás súlyosságához.
Az 1. fokozatban található 14-20 százalék közötti egészségkárosodás, mint legenyhébb egészségi következmény egy átmeneti időre nyújt pénzbeli támogatást azok számára, akik üzemi balesetük, foglalkozási megbetegedésük miatt már csak nagyobb erőfeszítés árán tudnak keresőtevékenységet folytatni.
A baleseti járadék 1. fokozata alapján a járadék csak két évig folyósítható akkor is, ha az egészségkárosodás ezt követő időn át is fennáll.
Kivételt képez a szabály alól két igen súlyos foglalkozási megbetegedés, a szilikózis és azbeztózis miatti 1. fokozatú egészségkárosodás, amely esetben a baleseti járadék két éven túl is folyósítható, amíg az egészségkárosodás fennáll.
Időpont
A baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, foglalkozási megbetegedés esetén a megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet érvényesíteni. A baleseti járadék folyósítása mellett korlátozás nélkül lehet munkát végezni, a foglalkoztatás teljes körű lehet.
Egyedül a járadék alapjául szolgáló ok, a sérülés, betegség jellege határozza meg, hogy milyen és mennyi munka elvégzésére képes a járadékos, ez a szempont a munkaköri alkalmassági véleménynél fontos, így egyedül foglalkozás-egészségügyi korlátja lehet a foglalkoztatásnak.
A baleseti fokozat esetleges változásakor (javulás vagy rosszabbodás esetén) a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.
A módosítás alapja az egészségkárosodás mértékét meghatározó orvosszakértői vizsgálat eredménye.
Erre a vizsgálatra időszakos felülvizsgálat keretében, vagy a járadékos által kezdeményezett állapotrosszabbodási eljárás során kerülhet sor.
