Így dolgozhatunk rehabilitációs- és rokkantsági ellátás mellett

Szerző: Molnárné dr. Balogh Márta
Dátum: 2017. november 3.
Rovat:

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, azaz rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülők meghatározott feltételek szerint vállalhatnak munkát ellátásuk folyósítása mellett. Markáns különbséget találunk azonban a kétféle ellátás munkajogi megítélésénél.


A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az a kérelem benyújtásakor tizenötödik életévét betöltött személy jogosult, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy).

További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy

  • a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy 10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,

  • keresőtevékenységet sem belföldön, sem külföldön nem végez,

  • rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Kedvezményes szabályok vonatkoznak a 35. életévüket megelőzően megváltozott munkaképességűvé vált személyekre.

A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot.

A megváltozott munkaképességű személy

  • rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható,

  • rokkantsági ellátásra jogosult, ha rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásuk folyósítása melletti munkavégzésük szempontjából társadalombiztosítási oldalról nézve azonos helyzetben vannak, akár rehabilitációs ellátás, akár rokkantsági ellátás mellett dolgoznak.

Az ellátást meg kell szüntetni abban az esetben, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér százötven százalékát. Eddig az összeghatárig azonban nincs akadálya a keresőtevékenység folytatásának az ellátás folyósítása alatt.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Munkajogi különbség

Markáns különbséget találunk azonban a kétféle ellátás munkajogi megítélésénél.

A rokkantsági ellátás mellett munkát végző személy ugyanis munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősül, a rehabilitációs ellátásban részesülő azonban nem.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. §(1) bekezdés g) pontja szerint nyugdíjasnak minősül, aki

  1. az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

  2. az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

  3. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,

  4. egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,

  5. öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

  6. növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

  7. rokkantsági ellátásban részesül.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4.§ f) pontja szerint saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14.§ (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

Azaz munkajogi szempontból a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nyugdíjasnak minősül annak ellenére, hogy a rokkantsági ellátás társadalombiztosítási szempontból nem nyugdíj.

Fenti jogszabály 14.§ (2) bekezdés d) pontja szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai egészségbiztosítási ellátásnak minősülnek, nem szerepelnek a
14. § (3) bekezdésében található saját jogú nyugellátások között.

A munkajogi szabályok szerint azonban úgy kezelendő a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, mint például az öregségi nyugdíjra jogosult, vagy öregségi nyugdíjban a nyugdíjkorhatár betöltése előtt részesülő (azaz a nők negyven év jogosultsági idővel elnyerhető kedvezményes nyugdíját igénybe vevő) személy.

Ez azt jelenti, hogy munkaviszonya munkáltató részéről történő felmondását nem kell indokolni és végkielégítés sem illeti meg nevezettet, ha a felmondás közlésének (nem a munkaviszony megszűnésének!) időpontjában nyugdíjasnak minősül (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66.§ (9) bekezdés, és 77. § (5) bekezdés a) pont).

A szabály alkalmazásánál azonban igen körültekintően kell eljárnunk, amikor az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését állapítjuk meg.

Egyszerű az eset akkor, ha a munkavállalóra születési éve szerint irányadó nyugdíjkorhatár betöltött egész év (pl. 63. életév az 1953-ban születettek számára), kicsit nehezebb, ha az töredékév (pl. az 1952-ben születettek részére 62 év 183 nap, vagy az 1954-ben születetteknél 63 év 183 nap, amely időpont elérése 2017 második felében, vagy 2018 első felében fog bekövetkezni a születési időponthoz igazodva).

A rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállalóra az általános szabályok vonatkoznak, így a munkáltatói felmondást vele kapcsolatban indokolni kell, végkielégítésre is jogosult, ha a vonatkozó feltételeknek megfelel.

Ha a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül kerülne sor a munkaviszony munkáltató általi megszüntetésére, vele szemben a védett korra vonatkozó szabályok pl. az emelt összegű végkielégítésre való jogosultság is alkalmazandóak.

[htmlbox mt_kommentar]

 

 


Kapcsolódó cikkek:


Népszerűtlen az orosz nyugdíjreform
2018. augusztus 14.

Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma (parlamenti alsóház) elnöke nyilvános esemény népszerűsítette a komány elképzeléseit: azt javasolta egy asszonynak, aki amiatt aggódott, hogy talán nem fogja megérni a megemelt nyugdíjkorhatárt, hogy járjon ki a sportpályára.

Nem lelkesedik a nyugdíjasok többsége a munkavállalásért
2018. augusztus 13.

A magyar nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet, 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen - derül ki a GKI Gazdaságkutató legfrissebb reprezentatív kutatásából.

Öregségi nyugdíjak: nagy változás a szabályokban
2018. július 31.

A hatályos szabályozás szerint a 2018. július 25-ét követő kezdő időponttól megállapított öregségi nyugdíjaknál, beleértve az öregségi teljes és résznyugdíjat, valamint a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását is már nem jogosultsági előfeltétel a biztosítási jogviszony megszüntetése a nyugellátás kezdő időpontjára.

Nő a csok a falvakban
2018. július 24.

Nőni fog a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összege az ötezer főnél kisebb településeken, a kormány ott a használt ingatlanok esetében is jelentős növelést tervez – jelentette be Gulyás Gergely miniszter.