Így számítják idén a nyugdíjakat


Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása stabil módszer szerint történik, amelyben két változó elem található. Egyikük a valorizációs szorzószám, amiről most jelent meg kormányrendelet.

A nyugdíjszámítás folyamatában évről-évre változik az ún. valorizációs szorzószám, mely szintre hozza a nyugdíjazást megelőző évek kereseteit a nyugdíjazáskori jövedelemmel, és változhat (ez nem minden évben történik meg) az ún. degressziós sávhatár, amely felett már csak meghatározott mértékben, sávosan vehető figyelembe a kereset a nyugdíjhoz.

2022-ben a két változó számítási elem közül csak az egyik, a valorizációs szorzószám változik.

Mi ennek az összetevőnek a jelentősége a nyugdíjszámítás folyamatában?

Az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. §-a szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapul szolgáló kereseteket kell figyelembe venni.

Ez az időszak 2022. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már harmincöt év során elért munkabérek, egyéb jövedelmek beszámítását jelenti a nyugdíjba.

Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel.

A Tny. 22.§ (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem.

Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel rendelkezni.

Ennek hiányában a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni.

Ha ilyen jövedelem sem áll rendelkezésre, a nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetként a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre a minimálbér egy napra számított összegét kell figyelembe venni.

A nyugdíjszámítás folyamata

Nettósítás két ütemben – nincs változás 2022-ben

Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre a nyugdíj összegének alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározásához.

A nettósítás két lépcsőben történik.

Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.

A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.

Valorizálás, azaz szintre hozás – a 2022. évi szorzó számokkal

A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek már több mint három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba például egy 2000-ben kifizetett munkabért egy később elért jövedelemmel.

A szükséges kiegyenlítést, szintrehozást az ún. valorizációval lehet elérni.

A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A szintrehozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra.

A szorzószámok meghatározása minden év tavaszán történik, a 2022. évi valorizációs szorzók a 128/2022. (IV.4.) számú kormányrendeletben kerültek kihirdetésre.

A jogszabály a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

A 2022. január 1-jétől benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg kerül folyósításra.

A valorizációs szorzószámok megjelenésekor történik a nyugdíj végleges összegének meghatározása.

2022. április 15-ig kell a végleges nyugdíj megállapító határozatot kiadni ezekben az ügyekben.

Mennyiben különböznek a tavalyi szorzóktól az idei szorzószámok?

Néhány példa a valorizációs szorzószámokkal kapcsolatban a jogszabályi táblázatból:

2021. évi szorzószámok                                     2022. évi szorzószámok

Év            szorzószám                                     Év                           szorzószám

1950.            411,364                                     1950.                           447,153

1988.            38,191                                       1988.                            41,514

2000.            4,830                                      2000.                              5,250

2016.              1,536                                      2016.                               1,670

2017.              1,360                                       2017.                               1,478

2018.             1,222                                        2018.                               1,328

2019.             1,097                                        2019.                                 1,192

2020.            ——                                         2020.                                 1,087

Látható, hogy a 2022. évi nyugdíj megállapítás során alkalmazandó valorizációs szorzószámok magasabbak az előző évi számoktól, amely a nyugdíj összegében meg fog jelenni.

Degresszió, azaz sávozás – nincs változás 2022-ben

Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe.

Egy bizonyos összeghatár feletti (ez az ún. degressziós sávhatár) jövedelmeknek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.

A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372.000 Ft-nál több,

  • a 372.001 – 421.000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát,
  • a 421.001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

A szolgálati idő szerinti mérték – nincs változás 2022-ben

Az öregségi nyugdíj összegének a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó eleme a szolgálati idő hossza.

A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg az előzőek szerint meghatározott havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.

Néhány adat a táblázatból:

Az öregségi teljes nyugdíjhoz minimálisan szükséges 20 év szolgálati idő esetén az alapul szolgáló havi átlagkereset 53 %-a lesz a nyugellátás összege.

25-36 év közötti mértékű szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év közötti mértékű szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti mértékű szolgálati idő esetén szolgálati idő évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből a nyugdíj összegéhez figyelembe vehető rész.



Kapcsolódó cikkek

2022. május 18.

Már el lehet dönteni a nyugdíjba vonulás időpontját

Változatlanul nagy az izgalom a 2022. évi nyugdíjszámítást meghatározó valorizációs szorzószámok megjelenése óta a nyugdíjba készülők körében, hogy mikor érdemes nyugdíjba vonulni. Feltárjuk a lehetőségeket.

2022. május 12.

Hogy alakul a nyugdíj összege a „nők 40” nyugellátásánál 2022-ben?

2012. január 1-je óta öregségi nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet igénybe venni. Ez alól a rendelkezés alól csak a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása képez kivételt, amely életkorra tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjat jelent a negyven év jogosultsági idő megléte esetén.