Így számítják idén a nyugdíjakat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjszámítás folyamatában évről-évre változik az ún. valorizációs szorzószám, amely szintre hozza a nyugdíjazást megelőző évek kereseteit a nyugdíjazáskori jövedelemmel. Az erről szóló kormányrendelet jelent most meg.

Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása egy stabil módszer szerint történik, amelyben két változó elem található.

A nyugdíjszámítás folyamatában évről-évre változik az ún. valorizációs szorzószám, mely szintre hozza a nyugdíjazást megelőző évek kereseteit a nyugdíjazáskori jövedelemmel, és változhat (nem minden évben történik meg) az ún. degressziós sávhatár, amely felett már csak meghatározott mértékben, sávosan vehető figyelembe a kereset a nyugdíjhoz.

2020-ban a két változó számítási elem közül csak egy modul, a valorizációs szorzószám változik.

Mielőtt ennek az összetevőnek a helyét és jelentőségét megvizsgálnánk, tekintsük át a nyugdíjszámítás folyamatát.

Beszámítandó keresetek

Az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 22. §-a szerint az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) kereseteket kell figyelembe venni.

Ez az időszak 2020. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már harminchárom évben elért munkabérek, egyéb jövedelmek beszámítását jelenti a nyugdíjba.

Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel.

A Tny. 22.§ (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem.

Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel rendelkezni.

Ha ez a követelmény nem teljesíthető, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni.

Ha ilyen jövedelem sem áll rendelkezésre, a nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetként a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre a minimálbér egy napra számított összegét kell figyelembe venni.

Ily módon történik a nyugdíjigénylő által ténylegesen elért, ennek hiányában a minimálbérrel pótolt jövedelmek összegyűjtése az ellátás kiszámításához.

A nyugdíjszámítás menete

  1. Nettósítás

Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre.

A nettósítás két lépcsőben történik.

Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.

A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.

  1. Valorizálás

A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek már több mint három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba egy 1988-ban kifizetett munkabért egy később elért jövedelemmel.

A szükséges kiegyenlítést, szintrehozást az ún. valorizációval lehet elérni.

A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A szintrehozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra.

A szorzószámok meghatározása március hónapban történik, a 2020. márciusában megjelent szorzók  az 52/2020. (III.20.) számú kormányrendeletben kerültek kihirdetésre.

A 2020. január 1-től benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg kerül folyósításra.

A valorizációs szorzószámok megjelenésekor történik a nyugdíj végleges összegének meghatározása.

Néhány példa a szorzó számokkal kapcsolatban a jogszabályi táblázatból:

2020. évi szorzószámok 2019. évi szorzószámok
Év szorzó Év szorzó
1950. 374,990 1950. 336,616
1988. 34,814 1988. 31,251
2000. 4,403 2000. 3,952
2016. 1,400 2016. 1,257
2017. 1,240 2017. 1,113
2018. 1,114 2018.
  1. Degresszió

Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe.

Egy bizonyos összeghatár feletti (ez az ún. degressziós sávhatár) jövedelmek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.

A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372.000 Ft-nál több,

a 372.001 – 421.000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát,

a 421.001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

  1. Szolgálati idő szerinti mérték

Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza.

A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.

Néhány kiemelés a táblázatból:

Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén az alapul szolgáló havi átlagkereset 53 %-a lesz az ellátás összege.

25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész.

2020-ban nincs felső határ

  1. december 31-ig volt hatályban az ún. nyugdíjjárulék fizetési felső határ, amely azt jelentette, hogy meghatározott összegű jövedelem feletti kereseteknél nem történt nyugdíjjárulék fizetés, ez a jövedelem természetesen a nyugellátás összegénél sem kerülhetett figyelembe vételre.

2013-tól, így ebben az évben is, már nincs felső határa a nyugdíjjárulék köteles keresetnek.

Alsó határ

2020-ban az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 Ft.

Ez a nyugdíjminimum szabály azt biztosítja, hogy öregségi teljes nyugdíj esetén (azaz legalább 20 év szolgálati idő meglétekor megállapítható ellátásnál) a nyugellátás összeg érje el ezt a minimum összeget.


Kapcsolódó cikkek

2020. március 3.

A nyugdíj előtt állók munkajogi védelme

Az idősebb, pályájuk végén álló munkavállalók nehéz helyzetben állnak utolsó, munkával töltött éveik során: ha ekkor szűnne meg munkaviszonyuk, új munkahelyet embert próbáló feladat lenne szerezniük, hiszen életkorukból adódóan egy munkáltató sem számolna hosszú távon velük, egyértelműen hátrányban indulnának a munkaerőpiacon. Éppen ezért, munkaviszonyuk megtartása érdekében különleges felmondási védelem illeti meg őket.
2020. március 11.

Kezdődik a külföldön élő  nyugdíjasok éves adategyeztetése

2020-ban is, mint minden év márciusában megkezdődik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény  ( továbbiakban Tny.) végrehajtási rendeletének 76.§-ban előírtak szerint az évenkénti adategyeztetési eljárás lefolytatása a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjasokkal.
2020. március 4.

Ki élhet a nyugdíjrögzítés lehetőségével?

Mint ismeretes, a nyugdíj összege attól is függ, hogy milyen időponttól kérjük a nyugdíj megállapítását. Például a nyugdíj összegét meghatározó tényezők közül a valorizációs szorzószámok évről-évre változnak, mely mutatók nagy mértékben képesek befolyásolni a nyugdíj összegét mind pozitív, mind negatív irányban.
2020. március 10.

Nők negyven nyugdíj és az özvegyi nyugdíj

Sokan gondolják úgy, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj leteltét követően özvegyi nyugdíjat kaphat az özvegy, ha öregségi nyugdíjas. Ez a gondolat bizonyos esetben igaz lehet, más esetben azonban nem, mert a megfogalmazás nem pontos.