Kezdődik a külföldön élő  nyugdíjasok éves adategyeztetése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2020-ban is, mint minden év márciusában megkezdődik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény  ( továbbiakban Tny.) végrehajtási rendeletének 76.§-ban előírtak szerint az évenkénti adategyeztetési eljárás lefolytatása a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjasokkal.

A nyugellátást folyósító szerv, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága az érintett nyugdíjasok részére adategyeztetési nyomtatványt küld, melyet kitöltve, aláírva kell visszaküldeni a folyósító szerv részére egy hónapon belül.

Fontos érvényességi követelmény, hogy a jogosult saját kezű aláírását hitelesíttetni kell közjegyző, a külföldi hatóság, vagy Magyarország külképviseleti szerve által.

Ha a nyugellátásban részesülő személy egészségi állapota, vagy szociális helyzete miatt egészségügyi intézményben, vagy szociális intézményben tartózkodik, vagy ilyen intézménytől ellátásban részesül, az intézmény vagy annak orvosa, valamint a külföldi közigazgatási szerv, bíróság, pénzforgalmi szolgáltató nyugdíjbiztosítási szerv hitelesítése is elfogadható.

Az éves adategyeztetés elektronikus úton is elvégezhető a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében, az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatások szabályai szerinti központi azonosítási ügynök hozzáféréssel rendelkező személy részéről. Az elektronikus űrlapon végzett adategyeztetés esetén a postai úton történő adategyeztetésre csak három évenként van szükség. (l: Tny . végrehajtási rendeletének 76.§ (1a) bekezdését.

Figyeljünk rá, hogy célszerű nagy gondosságot fordítani az adategyeztetés határidőben történő, pontos teljesítésére, mert ha a visszaküldendő adatlap az előírt határidőben, azaz egy hónapon belül nem érkezik vissza, vagy nem megfelelően került kitöltésre, amely miatt a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül.

Természetesen a ki nem fizetett összeg nem vész el, a jogosultság későbbi igazolása esetén az ellátás legfeljebb öt évre visszamenőleg kiutalásra kerül.

Jobb azonban ezt a helyzetet elkerülni, hiszen a nyugdíjra mindenkinek szüksége van, nem közömbös, hogy azt mikor kapjuk kézhez.

Az adategyeztetéshez kapcsolódóan tekintsük át a nemzetközi vonatkozású nyugdíj folyósítással kapcsolatos tudnivalókat.

Ezeket a szabályokat jó tudni, mert a belföldi folyósítási lehetőségektől több ponton eltér a külföldön élő vagy tartózkodó személyek részére történő nyugdíjfolyósítás.

A választható lehetőségek a következők.

Belföldi meghatalmazott esetén a külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátását kérelmére belföldi meghatalmazottja részére postai kézbesítés útján, vagy magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára kell folyóstani.  A folyósítás mindkét esetben utalási költségtől mentes.

Választható a jogosult magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára való folyósítás is. A folyósítás ez esetben is utalási költségtől mentes.

További lehetőség az EU/EGT állam területén élők részére valamely EU/EGT államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő nyugdíjfolyósítás kérése. A folyósítás ez esetben is utalási költségtől mentes.

Úgynevezett egyezményes állam (azaz Magyarországgal kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött ország) területén élők kérhetik az egyezményes államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő nyugdíjfolyósítást. Az utalás ez esetben költségviseléssel érintett.

A külföldön élő nyugellátásra jogosultak részére nincs lehetőség közvetlen postai úton történő nyugdíjkifizetésre.

A nemzetközi vonatkozású nyugdíjaknál gyakran előforduló eset, hogy az érintett személy Magyarországon a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időnek csak egy részét szerezte meg, a nyugellátás a magyar és külföldi szolgálati idők összeszámításával kerül megállapításra, időarányos számítással, Magyarország által az összes szolgálati időn belüli magyar szolgálati idő arányában történő nyugdíj rész fizetésével.

Rövid magyar jogosultsági idő esetén nem ritka, hogy a magyar nyugdíjrész kis összegű, különösen, ha a folyósításhoz kapcsolódó számlavezetési, kezelési költségekhez viszonyítjuk.

Ennek a problémának a kezelését szolgálja az a megoldás, mely szerint a Tny. 79. § (3a) bekezdése alapján a külföldön élő jogosultak (akár EU/EGT, akár egyezményes, akár bármely más külföldi államban élnek), kérhetik a Magyarországon érvényes öregségi nyugdíjminimum összegét meg nem haladó havi ellátásuk (2019-ben 28.500 Ft) negyedévente, félévente, vagy évente történő folyósítását a belföldön egyébként érvényes havonkénti utalás helyett.

Igy mód van a banki költségek csökkentésére, mert kevesebb alkalommal történik utalás, banki mozzanat a számlánál.

Ebben az esetben azonban a nyugdíjkifizetés utólag történik (pl. negyedéves utalásnál a január 1 – március 31-ig esedékes ellátás márciusban kerül kifizetésre, éves utalásnál a január 1 – december 31. közötti időszakra decemberben történik a kiutalás).

Fenti fizetési mód írásban kérhető. Ha a kérelemben a havonkénti fizetéstől eltérő utalási időszak (negyed-, fél-, éves idő) pontosan nem kerül meghatározásra, erre vonatkozó nyilatkozatig éves utalást teljesít a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága.

Magyarországi pénzintézeti számlára történő utalás, illetve postai kézbesítéssel történő kifizetés kizárólag forintban teljesíthető.

Külföldre, EU/EGT állam, illetve egyezményes állam területén vezetett pénzintézeti számlára utalásnál a Magyar Nemzeti Bank által forgalmazott devizanemekben kérhető az utalás, feltéve, hogy az adott devizafajtát a kért ország pénzintézete fogadni tudja.

A nyugellátás külföldre utalásához számos adat (pl. SWIFT kód) is szükséges a jogosulttól, vigyázzunk ezek pontos megadására, mert a pontatlanul megadott azonosító adat nagy problémát okozhat a  nyugellátás utalásánál.