Kisokos a nyugdíjrögzítésről és a nyugdíjnövelésről

Szerző: Molnárné dr. Balogh Márta
Dátum: 2017. október 17.
Rovat:

Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik, úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésekor rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját.


Nyugdíjrögzítés

A nyugdíj összegét meghatározó tényezők, így a valorizációs szorzószámok, és az ún. degressziós sávhatárok évről-évre változnak, nagy mértékben képesek befolyásolni a nyugdíj összegét mind pozitív, mind negatív irányban.

Ha az a cél, hogy rosszabbul ne járjon a személy, mint ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal nyugdíjba vonult volna, a nyugdíjrögzítés lehetőségét tanácsos igénybe venni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 82. §-a szerint az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (a továbbiakban: rögzített nyugdíj).

Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik, úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésekor rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.

Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

Fontos tudni, hogy a nyugdíj rögzítése iránti kérelemnél nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt.

Ezzel a lehetőséggel azt tudjuk biztosítani, hogy a tényleges nyugdíjba vonuláskor, amikor már a nyugdíjfolyósításra is kerül, legalább azt az összegű ellátást kaphassuk, amely a nyugdíjkorhatár betöltésekor megállapítható volt, nevezettet a változó szabályok ellenére se érje hátrány.

A nyugdíjrögzítés csak elméleti nyugdíj, a rögzített nyugellátás idején az érintett személy nem minősül öregségi nyugdíjasnak, a járulékfizetés szempontjából ez fontos körülmény.

Nem élhet a nyugdíjrögzítéshez kötődő választási lehetőséggel az, akinek a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig betöltött időszak legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.

 

Alacsony összegű özvegyi nyugdíj esetén érdemes megfontolni az özvegyi nyugdíj szüneteltetésének kérdését, hogy a rögzített és a ténylegesen folyósított nyugdíj közötti választási lehetőséggel élhessünk.

A nyugdíjrögzítést követően végzett keresőtevékenységgel tehát további szolgálati időt szerezhetünk, szemben a nyugdíj folyósítása melletti keresőtevékenységgel, amely szolgálati időt már nem eredményez, hanem a nyugdíj 0,5 százalékos mértékű növelésére ad jogosultságot.

Nyugdíjigénylés később

Nem kell feltétlenül nyugdíjba vonulni a nyugdíjkorhatár elérésekor.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, azaz tovább dolgozik, nyugdíjnövelésben részesül.

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

A nyugdíj összegének nagyságrendje meghatározó szempont lehet annak eldöntésénél, hogy mikor vonuljunk nyugdíjba.

Ha van választási lehetőség az időpont meghatározásához, mert egészségünk és munkalehetőségünk megengedi a munka folytatását a nyugdíjkorhatár felett is, a megalapozott döntést többféleképpen elérhetjük.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Nyugdíjnövelés nyugdíj mellett

A saját jogú nyugellátás mellett keresőtevékenységet folytatók 2007. óta nyugdíj mellett elért jövedelmükből nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni.

2007. január 1-től március 31-ig ez a járulékfizetés önkéntesen választható volt, 2007. április 1-től kötelezővé vált.

Bár általános esetben a nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszak szolgálati időnek minősül, a nyugdíjasként elért kereset után fizetett nyugdíjjárulék nem keletkeztet szolgálati időt.

A járulékfizetés fejében nem további szolgálati idő kerül elismerésre, hanem egy speciális juttatás, a nyugdíj összegének 0,5 százalékkal történő megnövelése.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A §-a szerint az öregségi nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása a szünetel – nyugellátását saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

2017. január 1-től a korábbi, kérelemre történő nyugdíjnövelés helyébe a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központ) által hivatalból történő ügyintézés lépett.


Kapcsolódó cikkek:


Ápolási díj: nyitott a kormány a változtatásra
2018. szeptember 14.

Folytatódtak az egyeztetések az ápolási díj mértékéről az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a mozgáskorlátozottakat, autistákat, vakokat és gyengénlátókat, a siketeket és siketvakokat képviselő szervezetek képviselőivel.

Idén is lehet nyugdíjprémium
2018. szeptember 11.

Tavaly fizetett először az állam prémiumot a nyugdíjasoknak, a friss, az előzetes várakozásoknál is jobb gazdasági adat alapján ez idén is minden bizonnyal így lesz - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Közteherviselés EU-n belüli munkavállaláskor
2018. szeptember 6.

Közteherviselés EU-n belüli munkavállaláskor

A cikkben kiküldött munkavállalók társadalombiztosítási járulékai megfizetésének igazolását elemezzük egy Európai Unió Bírósága által hozott ítélet kapcsán.