Kisokos az egészségügyi szolgáltatási járulékról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult – a kockázatközösség elve alapján – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. A járulék fizetését az adóhatóságnál kell kezdeményezni. Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni. Betarthatatlan, de létező szabály, hogy a fizetés nélküli szabadság időtartamára is egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni.


Egészségügyi szolgáltatási járulékot csak annak kell fizetnie, aki semmilyen más jogcímen és szociális rászorultság alapján sem jogosult egészségbiztosítási szolgáltatásra. Az egészségügyi szolgáltatásra való szociális rászorultságot a járási hivatal állapíthat meg annak, akinek

  • családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 120 %-át (2015-ben a 34.200,- Ft-ot), illetve

  • egyedül élő esetén a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át (2015-ben a 42.750,- Ft-ot) és családjának vagyona nincs.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett:

• az a belföldi személy, aki nem biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra semmilyen jogcímen nem jogosult;

• a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó;

• a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás;

• tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet.

A kiegészítő tevékenységű egyéni- és társas vállalkozók nem az egészségügyi szolgáltatás miatt kötelezettek egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, hanem a baleseti ellátásra való jogosultság miatt. Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5.§-a értelmében az egyéni- és a társas vállalkozó csak akkor minősül biztosítottnak, ha nem tekinthető kiegészítő tevékenységűnek. Ebből következően a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nem biztosított. Ennek megfelelően az őt megillető ellátások is szerényebbek: baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra, egészségügyi szolgáltatásra jogosultak. Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

Az egyéni és társas vállalkozót akkor nevezzük kiegészítő tevékenységet folytatónak, amennyiben saját jogú nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte.

Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó

a) keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,

b) fogvatartott,

c) állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,

d) ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel,

e) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel,

f) foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

Adómozaik 2016 – 2015.11.23-24

Ismerje meg részletesen a jövő évi adóváltozásokat!

Az adózás rendjéről szóló törvény változásai – Dr. Kovács Ferenc 
Társasági adó változásai – Dr. Németh Nóra  
Személyi jövedelemadó változásai – Dr. Andrási Jánosné         
Járulékok változásai – Széll Zoltánné                  
Általános forgalmi adó változásai – Sike Olga

Az első nap részletes programját itt, a másodikét itt találja.         

További információ és jelentkezés >>

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltétel megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.

A passzív jogra is tekintettel a járulékfizetési kötelezettség a következők szerint alakul:

• a biztosítási jogviszony megszűnését követő 46. naptól keletkezik, amennyiben a korábbi jogviszony legalább 45 napig fennállt, vagy a 45 napnál rövidebb biztosítási jogviszonyt megelőző 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb időtartamú biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonya,

• amennyiben a biztosítási jogviszony 45 napnál rövidebb volt a megszűnését megelőzően, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt, és a járulékfizetési kötelezettség a megszűnést követő naptól kezdődik (pl. ha a biztosítási jogviszony 30 napig állt fenn, akkor a járulékfizetési kötelezettség a biztosítási jogviszony megszűnését követő 31. naptól áll fenn),

• a biztosítási jogviszony szünetelése esetén a szünetelés első napjától fennáll.

A Tbj. 8.§-ában foglaltak értelmében szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha

– a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy

– a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,

– azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult a biztosított, valamint a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 13.§. és 16.§-ában szereplő magánszemélyek. A leírtakból azonban arra lehet következtetni, hogy az általános okból (nem gyerek miatt) fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozók biztosítása szünetel, így egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak. Ebből következik, hogy a fizetés nélküli szabadság időtartamára egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie a dolgozónak.

Ez betarthatatlan és ismeretlen szabály. Ki fogja ismertetni a dolgozóval a kötelezettségét, mely egy 3 napos fizetés nélküli szabadság esetén is bekövetkezik? Ki intézi a bejelentést a 15T1011-es nyomtatványon, és három nap múlva a kijelentkezést az egészségügyi szolgáltatási járulék hatálya alól?

Adónap 2016 – 2015.12.03. 

Ismerje meg részletesen a jövő évi adóváltozásokat képzésünkön és szerezzen 8 kreditpontot.

Az adózás rendjéről szóló törvény változásai – Dr. Kovács Ferenc    
Személyi jövedelemadó változásai – Dr. Andrási Jánosné         
Járulékok változásai – Széll Zoltánné                  
Általános forgalmi adó változásai – Sike Olga           
Társasági adó változásai – Dr. Németh Nóra

További információ és jelentkezés >>



Kapcsolódó cikkek

2021. november 25.

Év végére 400 ezer fölé kerülhet az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma az év végére meghaladja majd a 400 ezret, annak ellenére, hogy az idei befizetések után járó, akár 130 ezer forintos adójóváírást ezúttal nem fogják tudni kihasználni azok a gyermeket nevelő családok, amelyek teljes mértékű egyszeri szja-visszatérítést kapnak.

2021. november 25.

A gyermekgondozást segítő ellátásról röviden

Szakmai videósorozatunk következő részében a gyermekgondozást segítő ellátás legfontosabb szabályait ismerteti dr. Radics Zsuzsanna Gabriella közgazdasági szakokleveles jogász. Elmondja, mikor és ki jogosult a gyesre, hogyan kell igényelni, milyen típusai vannak, és milyen keresőtevékenységet lehet folytatni az ellátás mellett.