A diákmunka és a nyugdíj kapcsolata
Áttekintjük, milyen kapcsolatban áll a diákmunka és a nyugdíj, mikor szerez szolgálati időt a dolgozó diák, és mikor nem.
Korhatár előtti ellátás – ki kérheti az ismételt megállapítást 2023-ban?
Kapcsolódó termékek: TB-nyugdíj témájú kiadványok, Adó Jogtár demo
Amikor a különböző társadalombiztosítási ellátásaik mellett az érintettek betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, felmerül a kérdés, hogy van-e jelentősége ennek a ténynek az ellátásuk szempontjából? Lehet-e változtatni az ellátás összegén? Megválaszoljuk a kérdéseket.
2023-ban az 1958-ban születettek érik el nyugdíjkorhatárukat a 65. születésnapjukon. Amennyiben ez a személy korhatár előtti ellátásban részesül, és dolgozott az ellátása mellett, a következő lehetőség állhat rendelkezésére.
A nyugdíjkorhatár betöltése korhatár előtti ellátásnál
A korhatár előtti ellátás vonatkozásában emlékeztetőül tekintsünk vissza arra, hogy 2012. előtt többféle okból, jogcímen volt lehetőség a nyugdíj korhatár betöltését megelőzően öregségi nyugdíjat igénybe venni (például hosszú szolgálati idő alapján előrehozott öregségi nyugdíjat, hivatásos szolgálati jogviszony alapján szolgálati nyugdíjat).
Ezek az ellátások a módosuló szabályokra tekintettel 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásként kerültek tovább folyósításra az érintett személynek nyugdíjkorhatára eléréséig.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől az ellátás változatlan összegben öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra.
A korhatár előtti ellátások folyósítása mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni. Ez a jövedelemhatár évente a minimálbér tizennyolcszoros összege, 2023-ban 4.176.000 forint.
A korhatár előtti ellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel az érintett személy szolgálati időt szerez járulék fizetése alapján. Mivel a korhatár előtti ellátás nem nyugdíj, az ellátásban részesülő nem nyugdíjas, így szerezhet további szolgálati időt, szemben az öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalókkal.
Ha a korhatár előtti ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerez az ellátásban részesülő személy, öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésétől, amely időponttól korhatár előtti ellátását már öregségi nyugdíjként kapja, kérheti öregségi nyugdíjának ismételt megállapítását.
Ezt a lehetőséget a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. §-a tartalmazza.
Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követően ma már határidő nélkül kérhető. Korábban ez a lehetőség a nyugdíj korhatár betöltését követő hat hónapon belül állt rendelkezésre.
Az ismételt megállapításhoz szükséges szolgálati idő 2012. január 1. és a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időben szerezhető.
Ha az ismételten megállapított öregségi nyugdíj összege magasabb, mint a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjként folyósított összeg, a jövőben ez kerül folyósításra.
A nyugdíj összegének meghatározásához alkalmazott 2023-as valorizációs szorzószámok várható nagyságrendjére tekintettel sok személy részére adhat kedvező eredményt az ismételt megállapítási lehetőség.
A korhatár előtti ellátásban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során is alkalmazni kell a fentieket azzal, hogy ahol fenti rendelkezések öregségi nyugdíj korhatár betöltését említik, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteni.
Az ismételt megállapítás lehetőségét tartalmazó szabályok vonatkoznak a szolgálati járandóságban részesülőkre is.
Kapcsolódó cikkek
2023. május 22.
Átalányadózó egyéni vállalkozók nóvuma, a göngyölítéses módszer (2. rész)
Július első napjaiban fogják a könyvelők és az adózók először alkalmazni a göngyölítéses módszert. Sorozatunkban bemutatjuk a szabályozás elméleti hátterét, és konkrét példákkal is segítünk. Most a szochó-fizetés szabályait részletezzük.
2023. május 19.
Jövőre is jön a 13. havi nyugdíj, már most tervezi a kormány a 2024-es költségvetést
Az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók súlyos energiaválságot idéztek elő Európában. A jelenlegi háborús időkben kiemelt fontosságú a stabilitás és a tervezhetőség megőrzése, ezért a kormány tartja magát ahhoz a gyakorlathoz, hogy a jövő évi költségvetést még a nyári időszakban az Országgyűlés elé terjeszti. Háborús időkben olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. A kormány a tervezetet pénteken átadta a Költségvetési Tanácsnak – közölte a Pénzügyminisztérium (PM).