Külföldi cégek magyarországi foglalkoztatottainak adó és járulékfizetési kötelezettségei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Október 12. a bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozások társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó kötelezettségének bevallási és befizetési határideje is – írja az RSM blogja.


Munkavállalóik kapcsán azoknak a külföldi vállalkozásoknak is adó és járulékfizetési kötelezettsége keletkezhet Magyarországon a NAV felé, amelyek egyébként itt nem bejegyzésre kötelezettek. Nem véletlen, hogy évről-évre az adóhatóság is felhívja a figyelmet erre a teendőre. 

Mely társaságok kötelezettek Magyarországon bejegyzésre? 

Néhány olyan eset kivételével, amely nem igényli alkalmazottak Magyarországi tevékenységét, csak meghatározott letelepedési formák keretében (pl.: egyéni vállalkozás, fióktelep, kereskedelmi képviselet, belföldi székhelyű gazdasági társaság, stb.) végezhetnek külföldiek Magyarország területén gazdasági célú letelepedés keretében önálló és üzletszerű gazdasági tevékenységet. A külföldiek gazdasági célú letelepedése alatt a Magyarország területén önállóan, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági tevékenység tényleges és huzamos folytatása értendő, az erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, illetve rögzített felszerelés vagy berendezés útján.

Mely munkavállalókat kell bejelentenie a magyarországi bejegyzésre nem kötelezett külföldi cégnek?

Tehát azon külföldi vállalkozásoknak, amelyek a fentiektől eltérő tevékenységükhöz:

  • Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretébenmunkavállalót foglalkoztatnak, vagy 
  • külföldön olyan munkavállalót foglalkoztatnak, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik,

fel kell készülniük magyarországi bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettségeik teljesítésére.

Mennyi adót és járulékot kell megfizetni?

Ilyen esetben a külföldi foglalkoztató a munkavállalónak kifizetett Magyarországon adóköteles jövedelem után 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot (TBjárulékot) köteles megállapítani és levonni, majd az őt terhelő 27% mértékűszociális hozzájárulási adóval (továbbiakban: Szocho) együtt a NAV felé megfizetni. Tekintettel arra, hogy ezen külföldi vállalkozók nem rendelkezhetnek Magyarországon sem telephellyel, sem pedig fiókteleppel, így nem válnak kötelezetté a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás fizetésére.

Milyen módon kell befizetnie a járulékokat és adókat a magyarországi bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztatónak?

A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, TBjárulék és Szocho fizetési, valamint bevallási kötelezettségét a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, annak hiányában pénzügyi képviselője, vagy közvetlenül saját maga köteles teljesíteni.

Abban az esetben, ha a külföldi vállalkozás közvetlenül saját maga teljesíti fenti kötelezettségeit, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni. E bejelentkezés elmulasztása esetén a foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, TBjárulék és Szocho fizetési, valamint bevallási kötelezettség a foglalkoztatottat terheli és ő viseli a kötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket is.

Az adóbevallási kötelezettség havonta 12.-ig teljesítendő!

Függetlenül attól, hogy ki teljesíti a külföldi vállalkozás magyarországi adókötelezettségeit, a TB járulék és a Szocho kötelezettséggel összefüggő elektronikus bevallási, adatszolgáltatási és befizetési kötelezettségnek havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell eleget tenni a NAV felé. Abban az esetben, ha a foglalkoztatott Magyarországon személyi jövedelemadó fizetésre válik kötelezetté, abban az esetben Szja előleg fizetési kötelezettségének saját maga köteles eleget tenni negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig, ugyanis a külföldi vállalkozás – lévén nem minősül az Szja törvény szempontjából kifizetőnek – nem tudja az Szja előleget levonni, bevallani és befizetni amunkavállaló helyett.

Mivel rendszeresen nyújtunk segítséget a magyarországi tevékenységet tervező, illetve folytató külföldi vállalkozások számára az adókötelezettségeik előzetes feltárásában, illetve azok havi szintű teljesítésében, megalapozottan mondhatjuk, hogy mélyreható elemzést igényel annak meghatározása, hogy egy külföldi vállalkozás magyarországi tevékenysége milyen formában végezhető, illetve, ha bejegyzésre nem is válik kötelezetté, de keletkezik-e Magyarországon adó ésjárulékfizetési kötelezettsége munkavállalóival kapcsolatban. 

A bejegyzés szerzője Vizer József, az RSM Hungary adómenedzsere. az RSM  Blog az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 24.

A tizenharmadik havi nyugdíjt tűzte a zászlóra Orbán Viktor

Harcolni kell azért, hogy gyorsabban megtörténjen a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállítása és a nyugdíjasok jövőre ne csak a második heti, hanem a harmadik, esetleg a negyedik heti többletet is megkaphassák – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

2021. szeptember 23.

Nyugdíj meghatározása és az egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozó (ideértve a kisiparosként, magánkereskedőként, kisipari, magánkereskedői igazolvány alapján főfoglalkozású vállalkozói tevékenységet folytató személyt is) biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott típusú és mértékű járulékot fizetett, bevallást eszközölt, egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Jogeset.

2021. szeptember 21.

Nyugdíj és a fizetés nélküli szabadság viszonya – jogeset

Fizetés nélküli szabadság esetén nem jár bér, előfordulási lehetőségeit az aktuálisan hatályban lévő Mt. szabályok határozzák meg. Van, amikor alanyi jogon jár a munkavállalónak, s van, amikor kérelmezni kell azt a munkáltatótól. Jogeset.