Külföldi dolgozók biztosítása

Szerző: dr. Török Györgyi
Dátum: 2014. március 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hatályos szabályok szerint a hazánkban dolgozó valamennyi külföldinek jár biztosítás, amennyiben ezzel járó jogviszonyban tevékenykedik Magyarországon. A munkavállalók e szerint három csoportba oszthatók:  az elsőbe az uniós állampolgárok, a másodikba azon országok az állampolgárai tartoznak, amelyekkel hazánk kétoldalú egyezményt kötött e tárgyban, a harmadikba pedig értelemszerűen az előző két csoportba nem sorolható országok lakosai. 


Uniós szabályok

2010. május 1-jétől minden tagállamnak kötelező alkalmazni a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK (koordinációs rendelet), valamint a végrehajtására kiadott 987/2009 /EK rendeletet.  A koordinációs rendelet hatálya minden tagállami állampolgárra kiterjed, 2012. június 1-től Norvégiára, Izlandra, Liechtensteinre, 2012. április 1-jétől Svájcra is alkalmazandó.

A koordinációs rendelet hatálya alá tartózó személyek csak egy tagállam biztosítási rendszerébe tartozhatnak. A munkavállalók fő szabály szerint abban az államban biztosítottak, ahol a munkát végzik.  Kivételes szabály vonatkozik a kiküldetésre. A kiküldött munkavállaló a kiküldő államban biztosítási rendszerében maradhat, ha kiküldetés várható időtartama a 24 hónapot nem haladja meg. Kérelemre, indokolt esetben hosszabb mentesítési időszak is megállapítható az illetékes hatóságok egyetértésével.

A kiküldött az A1 nyomtatvánnyal igazolja, hogy abban az államban biztosított ahonnan kiküldték és azt, hogy a munkavégzés helye szerinti államban mentesül a járulékfizetés alól. A koordinációs rendelet számos feltételt határoz meg, amelyek alapján meghatározható, hogy a másik tagállamban végzett munka kiküldetésnek tekinthető vagy nem.

Ezeket a feltételeket az A1 igazolás kiadására jogosult tagállam illetékes hatóságának kell mérlegelni. Az uniós szabályok magyarországi végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat a 195/1997. kormányrendelet (a Tbj. végrehajtási rendelete) határozza meg. Ezek értelemszerűen akkor irányadók, ha Magyarországról küldenek ki munkavállalót más tagállamba. 

Az A1 igazolás tartalmazza azt az időszakot, amely alatt a kiküldött mentesül Magyarországon a járulékfizetés alól. A1 igazolás hiányában a kiküldöttnek az egyéni járulékokat és a szociális hozzájárulási adót az általános szabályok szerint kell megfizetni. Fontos, hogy a koordinációs rendelet hatálya alá tartozó, más tagállamban biztosított személy jövedelmét egészségügyi hozzájárulás nem terheli.

Kétoldalú szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezmények

Számos kétoldalú egyezmény van érvényben. Ezek azonban az uniós állampolgárokra nem alkalmazandók.  A hatályos alkalmazandó egyezmények fontosabb előírásai a munkavállaló külföldi kiküldetésével kapcsolatban a következők. 

Hatályos alkalmazandó szociálpolitikai egyezmények

A magyar-jugoszláv egyezmény (kihirdette az 1959/20. törvényerejű rendelet) Macedóniára és Koszovóra, a magyar-szovjet egyezmény (kihirdette az 1963/16. törvényerejű rendelet) Oroszországra és Ukrajnára alkalmazandó. Mindkét egyezmény szerint a kiküldöttek a kiküldő államban maradnak biztosítottak időkorlát nélkül.

Hatályos alkalmazandó szociális biztonsági egyezmények   

A magyar-kanadai egyezmény (kihirdette a 2003 évi LXIX. törvény) 2003.október 1 én, a magyar-québeci egyezmény (kihirdette a 2006. évi XVII törvény) 2006. július 1én lépett hatályba. Mindkét egyezmény csak a nyugdíjbiztosításra vonatkozik, az egészségbiztosításra nem.  A magyar – kanadai egyezmény szerint a kiküldött a kiküldő állam biztosítottja marad, ha a kiküldetés időtartama nem haladja meg a 24 hónapot, a magyar- québeci egyezmény értelmében az időkorlát 60 hónap. Hosszabbítás – indokolt esetben- mindkét egyezmény alapján lehetséges.

A magyar-horvát egyezmény (kihirdette a 2005 évi CXXV. törvény) 2006. március 1-től hatályos.   A kiküldött a kiküldő államban biztosított, ha a kiküldetés nem haladja meg a 24 hónapot.  Ez az időtartam legfeljebb további 24 hónappal meghosszabbítható. Horvátország csatlakozásától (2013. július 1.) természetesen az uniós szabályok lépnek életbe.

A magyar –dél-koreai egyezmény (kihirdette a 2006. évi LXXIX. törvény) 2007. március 1-jétől hatályos és kizárólag a nyugdíjbiztosításra terjed ki. Alapesetben a kiküldött 36 hónapig marad a küldő állam biztosítási rendszerében, de az időtartam újabb 36 hónappal meghosszabbítható. 

A magyar –montenegrói egyezmény (kihirdette a 2008. évi LXXII. törvény) 2009. április 1-én lépett hatályba. A kiküldöttre a kiküldetést követőem legfeljebb a 24. naptári hónap végéig továbbra is kiküldő állam jogszabályai alkalmazandók. 24 hónapos hosszabbítás lehetséges.

A Boszniával és Hercegovinával kötött egyezmény (kihirdette a 2009. évi II. törvény) 2009. augusztus 1-jétől hatályos. A kiküldött munkavállaló 24 hónapig maradhat a kiküldő állam biztosítási rendszerében. Kérelemre, a két állam illetékes hatóságainak egyetértésével kivételek is megállapíthatók.  . 

A magyar- indiai egyezmény (kihirdette a 2010. évi XXIX. törvény) 2013. április 1-jétől hatályos és csak a nyugdíjbiztosításra terjed ki, egészségbiztosításra nem.  A kiküldött munkavállaló akkor maradhat a kiküldő állam biztosítási rendszerében, ha a kiküldetés előrelátható időtartama nem haladja meg az 5 évet.

A magyar-ausztrál egyezmény (kihirdette a 2011. évi CXVII: törvény) 2012. október 1-én lépett hatályba. Kizárólag nyugdíjbiztosításra vonatkozik. 48 hónapnál hosszabb időtartamú kiküldetés esetén csak a két állam illetékes hatóságainak egyetértésével maradhat a munkavállaló a kiküldő állam biztosítottja.

A magyar-mongol egyezmény (kihirdette a 2011évi CXVIII. törvény) 2012. június 1-jétől hatályos és csak a nyugdíjbiztosításról rendelkezik. A kiküldött munkavállaló a kiküldő államban marad biztosított, ha a kiküldetés előrelátható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot. .  

A magyar-japán egyezmény (kihirdette a 2013 évi CLII. törvény) 2014. január 1-én lépett hatályba.  Kizárólag a nyugdíjbiztosításra terjed ki. A kiküldött munkavállaló a kiküldő államban marad biztosított, ha a kiküldetés tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az 5 évet.  Ez a szabály akkor is érvényes, ha a munkavállaló munkaszerződést köt a kiküldő munkáltatóhoz kapcsolódó, a fogadó államban székhellyel rendelkező munkáltatóval.  A kapcsolódó munkáltatók köréről a szerződő államok kormányai külön állapodnak meg.

Kétoldalú egyezményt írt alá Magyarország Moldáviával és Szerbiával.(kihirdette a 2013. évi CCXXXIII. és CCXXXIV. törvény), de ezek még nem léptek hatályba.  

 

A Transzferár-szabályozás elmélete és gyakorlata

Szakmai fórum és képzés: 2014. április 8.

Jelentkezzen most!

 

Harmadik állam állampolgárai

A Tbj. speciális szabályai alapján a kötelező biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok alapján be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarországon kiküldetés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, ha a kiküldött harmadik állam állampolgára és a törvény szerint külföldinek minősül. Harmadik állam az Európai Gazdasági Térség, valamint a Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam. Külföldinek tekintendő a kiküldött, ha nem bevándorolt, nem letelepedett jogállású.

A biztosítás alóli mentesség feltétele, hogy a kiküldetés várható időtartama a két évet nem haladhatja meg. A 2013. január 1-jét megelőzőem megkezdett kiküldetéseknél a kétéves időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani. A várhatóan két évet meghaladó kiküldetés esetén az egyéni társadalombiztosítási járulékokat és a szociális hozzájárulási adót a kiküldetés első napjától meg kell fizetni.  Fontos, hogy a „mentesség” ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző kiküldetés befejezésétől számítva nem telt el három év.

2014-től a munkavállaló két évet meghaladó kiküldetés esetén is mentesülhet a biztosítási kötelezettség alól.  Ez akkor lehetséges, ha a kiküldetés kezdetét követő legalább egy év után olyan körülmény miatt kerül sor a hosszabbításra, amely a kiküldetés megkezdésekor előre nem volt látható. További feltétel, hogy ezt a körülményt a kiküldöttnek nyolc napon be kell jelenteni az adóhatóságnak.  Ilyen esetben azonban a mentesség csak az egyéni járulékokra terjed ki, a szociális hozzájárulásra adóra nem.  Azok a kiküldöttek, akik kötelezően nem biztosítottak Magyarországon, társadalombiztosításra külön megállapodást köthetnek a Tbj. rendelkezései szerint.  

Eljárási szabályok 

Ha a kiküldöttre kiterjed a magyar kötelező biztosítás, a belföldi foglalkoztatónak nincsenek kötelezettségei a külföldi munkáltató által fizetett jövedelmekkel összefüggésben. A magyar jogszabályok alapján bejegyzésre nem kötelezett munkáltató a biztosítással kapcsolatos bejelentési, járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési, valamint bevallási kötelezettségét pénzügyi képviselő útján vagy saját maga köteles teljesíteni. Ha a külföldi munkáltató a bejelentést elmulasztja, az említett kötelezettségek a kiküldött munkavállalót terhelik. Az utóbbi esetben az adóhatósághoz a bejelentést a 14T1041INT nyomtatványon kell benyújtani. A bevallás a 1408INT nyomtatványon kell teljesíteni a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.


Kapcsolódó cikkek:


Haladékot adott a NAV a járuléktartozóknak
2021. február 22.

Március 10-ig még rendezhető az elmaradás, így több mint három hét haladékot nyernek járulékügyük intézésére azok, akiknek a törvény alapján érvénytelenné válna a taj-száma.

Így számíthat a nyugdíjnál a megbízási szerződés
2021. február 22.

Elmondjuk, mikor és hogyan számít bele a megbízási díj a nyugdíj összegébe, mi történhet a megbízási jogviszonnyal a nyugdíj megállapításakor, és miként lehet nyugdíj melletti keresőtevékenységet végezni megbízási jogviszony keretében.