Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nyugellátások területén sokszor előforduló kérdés, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a nyugdíjnál, keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél.
A kérdésekre az előzetes válasz az, hogy igen, bizonyos feltételekkel. A feltételek vonatkozásában az a meghatározó szempont, hogy a megbízásos jogviszony biztosítási jogviszonynak minősül-e, vagy sem.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) 5.§ (1) bekezdés g) pontja alapján biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30-%-át, illetőleg naptári napokra annak 30-ad részét. Ez az összeg 2018-ban 41.400 Ft/hó, illetve 1380 Ft/nap
A szabály 2019. január 1-jétől sem változik.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 37.§ (1) bekezdése szerint a Tbj-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták.
A Tny. 37.§ (4) bekezdése szerint a biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.
A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-től lehet – egykori okirati bizonyíték alapján – szolgálati időként figyelembe venni.
A megbízásos jogviszony időtartama tehát, ha a megbízott fentiek szerint biztosítottnak minősül, szolgálati időnek tekintendő.
Nem számít természetesen szolgálati időnek az ingyenes megbízási szerződés alapján végzett tevékenység időtartama. (Ptk. 6.280.§)
Igen gyakori, hogy a megbízásos jogviszonyban lévő személy egyidejűleg más biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) is áll, ez alatt az időszak alatt a szolgálati idő természetesen csak egyszeresen kerülhet figyelembe vételre, ilyen esetben ugyanerre az időszakra a megbízási jogviszony alapján szolgálati idő szerzése már nem történik, de a megbízási díj összege a nyugellátás összegénél figyelembe vételre kerül. (Ez a szabály különösen a nyugdíjjárulék fizetési felső határ megszűnése óta lényeges.)
A megbízási jogviszony a Tny.96/B§ (1) bekezdése szerinti adategyeztetési eljárásban is egyeztetésre kerül, a szolgálati időről szóló kimutatásban külön rovatban szerepelnek ezek az adatok.
Megbízási szerződés és a nyugdíj megállapítása
A július 26. előtti kezdő időpontú nyugellátásnál azonban igen, így a hat hónapos visszamenőleges igényérvényesítés esetén ez a követelmény még fennáll.
Az öregségi nyugdíj megállapításának fontos feltétele volt ebben az időszakban, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a nyugdíjra jogosult személy ne álljon a Tbj. 5.§ (1) bekezdés a)-b), és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban. (Tny.18.§ (2) bekezdés)
A megbízási jogviszony fenti rendelkezés g) pontja alapján minősül biztosítási jogviszonynak, így megszüntetendő volt a nyugdíj megállapítás érdekében.
Megszüntetendő a megbízási jogviszony a 2018. július 26. előtti kezdő időpontú a „nők 40” kedvezményes nyugellátás megállapításához is. (Tny. 18.§ (2a) bekezdés)
A megbízási jogviszony, szerződés megszüntetése a Ptk. szabályai szerint történhet.
Megbízási díj és a nyugdíj összege
Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. (Tny. 22.§ (1) bekezdés).
Keresetként figyelembe kell venni a Tbj-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék alapot képező keresetet, jövedelmet.
A nyugdíjjárulék alapul szolgáló megbízási díj a nyugdíj összegénél tehát figyelembe vételre kerül, beszámít a nyugdíjba.
Nyugdíj melletti keresőtevékenység megbízási szerződés alapján
Igen gyakori, hogy a nyugdíjba vonult személy nyugdíja mellett ismét dolgozik, sokszor megbízási szerződés alapján.
A megbízási díj nyugdíjjárulék alapul szolgáló jövedelem marad 2019-ben is, ezért a nyugdíj melletti keresőtevékenységnél azt figyelembe kell venni akár a 0,5 0-os nyugdíjnövelésnél, akár a korhatár alatti kereseti korlátozásnál.
A nyugdíj melletti kereső tevékenységnél a „nők 40” kedvezménye nyugdíja mellett a nyugdíj korhatár betöltéséig évente csak a minimálbér tizennyolcszoros összegéig lehet keresőtevékenységet folytatni, ebbe az összegbe, mint nyugdíjjárulék alapul szolgáló kereset a megbízási díj is beszámít.
Mivel a megbízási díj után 2019-ben is fizetünk nyugdíjjárulékot, természetesen a 0,5 %-os mértékű nyugdíjnövelés is megilleti továbbra is a nyugdíj mellett megbízási szerződés alapján foglalkoztatottat.
