Megtorlásul léptet életbe pótlólagos vámokat Kína az amerikai termékekre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szombaton – június 1-jén – lépnek életbe a több ezer amerikai importcikkre kivetett pótvámok, melyeket a kínai kormányzat  az amerikai pótvámokra való válaszlépésként május 13-án jelentett be.

Kína tavaly szeptemberben vetett ki 5, illetve 10 százalékos pótlólagos vámot mintegy 60 milliárd dollár értékű amerikai termékre. Ez megtorló lépés volt arra az amerikai döntésre, hogy mintegy 200 milliárd dollár értékű kínai terméket az év végéig 10 százalékos, januártól pedig 25 százalékos pótvámmal sújtanak. Washington végül nem január 1-jétől, hanem május 8-tól emelte fel 25 százalékra a pótvámot.

Peking éves szinten mintegy 60 milliárd dollár értékben összesen 5140 amerikai importcikkre vet ki pótvámot szombattól. Ezek több mint felét, közel 3600 terméket soroltak be az új, 20, illetve 25 százalékos pótvám alá eső kategóriába. A legmagasabb, 25 százalékos kulcs 2493 termékre, köztük a cseppfolyósított gázra, petrolkémiai termékekre, szója- és mogyoróolajra, fagyasztott zöldségekre vagy éppen kozmetikai cikkekre, vonatkozik, míg a 20 százalékos tarifa alá 1078 termék tartozik. A 10 százalékos pótvám hatálya alá 974 termék esik, az 5 százalékos pótvám pedig csupán 595 árufélét sújt.

Az amerikai-kínai vámháború nyitányaként tavaly nyáron mindkét fél évi 50-50 milliárd dollár értékben vetett ki 25 százalékos pótvámot az egymástól importált termékekre. Ezt követte szeptemberben a következő hullám, amelynek keretében Washington évi 200 milliárd, Peking pedig 60 milliárd dollár értékű terméket sújtott pótlólagos vámmal.

Donald Trump amerikai elnök május 10-én utasítást adott Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselőnek, hogy készítse elő a fennmaradó, további 300 milliárd dollár értékű kínai importcikkre vonatkozó büntetővám kivetését. Ez főként olyan fogyasztói termékeket érintene, mint a mobiltelefonok, számítógépek, ruhaneműk és játékok.

Kína ezzel szemben már csupán további 10 milliárd dollár értékű amerikai importcikkre tudna büntetővámokat kivetni válaszul, ugyanakkor más módjai is lehetnek az ellencsapásnak. A kínai vezetés a héten például kilátásba helyezte, hogy korlátozni fogja az elsősorban elektronikai és katonai eszközök gyártásához használt ritkaföldfémek exportját, nehéz helyzetbe hozva ezzel a külföldi gyártókat, a világon kitermelt  ritkaföldfémek 85 százaléka származik ugyanis Kínából.

Tavaly az Egyesült Államok és Kína áruforgalmi mérlege 323,32 milliárd dolláros kínai  többlettel zárt. Ez 2006 óta a legnagyobb érték volt, az előző évhez képest 17,2 százalékkal emelkedett. Az Egyesült Államokba irányuló kínai export értéke 11,3 százalékkal 478,4 milliárd dollárra nőtt, az importé viszont csak 0,7 százalékkal bővült.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2019. április 24.

Roland Berger: Kína élre törhet az e-mobilitásban

Az autóiparban egyre inkább Kína válik az innováció motorjává, miután vezető szerepet szerzett a mobilitási szolgáltatások jövőbeli piacáért folytatott versenyben – írja közleményében a Roland Berger tanácsadó cég. 2018 első felében minden második elektromos autó Kínában talált gazdára, egyre inkább kiépül a töltési infrastruktúra és új utakat nyitottak meg az önvezető járművek tesztelésére. A kínai fogyasztók támogatják a technológiai fejlődést és előszeretettel használják a különböző mobilitási szolgáltatásokat, mint a közösségi autózás vagy az itthon uberezésként ismert ride-hailing.
2019. április 9.

Az USA több milliárdos vámot vetne ki az EU termékeire

Washington 11 milliárd dollár értékű vámot kíván kivetni az Európai Uniós termékeire abban az esetben, ha az EU nem hagy fel az Airbus repülőgépgyártó vállalatnak nyújtott támogatással – jelentette be hétfő esti közleményében Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója.