MEOSZ az ápolási díjról: diszkriminatív a kormány megoldása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) és a többi érdekvédelmi szervezet folytatja az egyeztetéseket a kormánnyal az ápolási díj ügyében, mert szerintük csak átmeneti megoldás született és a többi 33 ezer érintettre nézve hátrányos a döntés – közölte a szövetség.

A MEOSZ közleményében arra reagált, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára bejelentette: emelkedik a gyermekek után járó ápolási díj összege a jövő évtől. Novák Katalin elmondta, a szerdai kormánydöntés értelmében az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen havi 100 ezer forintra nő január 1-jével.

A közleményben az áll: az ötszázezer, fogyatékosságban érintett embert képviselő hat országos érdekvédelmi szervezet – a MEOSZ, az Autisták Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, valamint a Siketvakok Országos Egyesülete – üdvözli a kormány ápolási díj ügyében hozott döntését, amely a jelenlegi helyzetben nagy segítséget jelent az érintetteknek, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány „diszkriminatív módon különbséget tesz” a szeretteiket ápolók között. Hangsúlyozták: a kormány az önellátásra képtelen gyermeket nevelő családok helyzetét ugyan részben rendezte, azonban a többi ápolási díjban részesülő érintettet és családját „méltatlanul háttérbe szorította”.

Idézték Kovács Ágnest, a MEOSZ elnökét, aki úgy fogalmazott: nem részmegoldásokra, hanem hosszú távú érdemi változásokra van szükség az ápolásra szoruló érintettek és a velük sorstársi közösségben élők helyzetének rendezéséhez. Az érdekvédelem ezért felkéri a kormányt, hogy a korábbi megállapodás alapján folytatódjanak a kormányzati szintű egyeztetések az ápolási díj komplex rendszerének átfogó, hosszú távú rendezéséért. Ez a döntés azt a 33 ezer embert hagyja ugyanabban a méltatlan helyzetben, aki testvérként, gyermekként vagy nevelőszülőként végzi ezt feladatot – tette hozzá. Kovács Ágnes elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Emmi a folyamatban lévő egyeztetéseket figyelmen kívül hagyva, az érdekvédelmet megkerülve nyújtotta be javaslatát a kormány elé.

Közölték továbbá: ahhoz, hogy az érdekvédelem által javasolt minimálbérhez igazítsák az ápolási díj összegét, „a jelenlegi 23,855 milliárd mellé 88,349 milliárd” forint költségvetési kiegészítés szükséges. Ideje ezt fedezni a költségvetésben az érintettek megbecsülése miatt, mert így régi adósságot törlesztene az ország – nyomatékosították.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 25.

Így lehet öregségi nyugdíjba vonulni

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíjkorhatárt, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj-igénylés mellett.

2024. március 21.

 Egyre nagyobb az adatvezérelt döntések jelentősége az egészségügyben

A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság idén már 22. alkalommal szervezi meg az Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferenciát. Az idei csúcstalálkozó a mesterséges intelligenciára (MI), az egészségügy informatikai és kiberbiztonsági kihívásaira fókuszál – olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.

2024. március 20.

Rétvári Bence: folytatódik az újszülöttek SMA-szűrése

Tizennégy hónapos tesztidőszak után folytatódik az újszülöttek és csecsemők SMA-szűrése, a költségvetés e célra idén 450 millió forintot biztosít – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkár szerdán a Bethesda Gyermekkórházban.