Mi történik részmunkaidő esetén a nyugdíjjal?


Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.

Releváns jogszabályok:

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

Kedvezményes részmunkaidős lehetőségek

Különösen gyakori a részmunkaidő kisgyermekes szülők esetében. A gyermeknevelés és a munkavégzés összehangolhatósága érdekében ugyanis a gyermek négyéves koráig, három-, vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hat éves koráig a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő (nyolc óra) felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, azaz köteles a részmunkaidős foglalkoztatást lehetővé tenni. (lásd: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 61.§ (3) bekezdését).

További lehetőség a nyolc évesnél kisebb gyermekes munkavállaló, és a gondozást végző munkavállaló számára, hogy kérhető általuk a részmunkaidőben történő foglalkoztatás. Ez a kedvezmény a munkaviszony első hat hónapja után illeti meg nevezetteket, és bár annak teljesítése már nem mindenképpen kötelező a munkáltató számára, de annak elutasítása esetén írásbeli indokolási kötelezettsége van a munkáltatónak, mely ellen bírósághoz fordulhat a munkavállaló. (lásd: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 61.§ (4) bekezdését.)

Nyugdíj-vonzat – arányos szolgálati idő

A fentiekre irányuló munkavállalói döntéshez nézzük meg, hogy a részmunkaidőben töltött idő hogyan számít majd be a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, illetve a nyugdíj összegébe.

Az öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő hosszától, és a nyugdíj alapjául szolgáló, nyugdíj járulék köteles keresetektől függ. (Nyugdíj járulék alatt 2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulékot is értjük.)

Bár az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultsághoz elegendő húsz év szolgálati idő, a nyugdíj összegénél azonban egyik fontos meghatározó tényező a szolgálati idő hossza. Így komoly jelentősége van annak, hogy hány év szolgálati idő alapján kerül sor a nyugdíj összegének kiszámítására.

Abban az esetben, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött személy éppen csak húsz év szolgálati idővel rendelkezik, a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkereset ötvenhárom százaléka lesz.

Amennyiben ez a személy a húsz évnél több, például negyven év szolgálati idővel rendelkezik, a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkeresetnek ebben az esetben már nyolcvan százaléka lesz, és minden további szolgálati idő év után további két-két százalékkal nő ez a mérték, mely növekedés egészen a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset száz százalékáig terjedhet.

Nézzük meg, hogy részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén mi történik a szolgálati idővel.

A minimálbér összege a döntő

Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, a nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.

Abban az esetben azonban, ha a nyugdíj járulék alapjául szolgáló kereset nem éri el a minimálbér összegét, már más a helyzet.

A szolgálati idő hossza ugyanis a nyugdíjnál két ponton is lényeges tényező, egyrészt a nyugdíj jogosultságnál (azaz kaphat-e nyugdíjat a személy), másrészt a nyugdíj mértékénél (azaz mekkora lesz a nyugdíj összege).

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 39.§-ában foglaltak szerint, ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében (például munkaviszonyban) elért nyugdíjjárulék alapját képező keresete nem éri el a minimálbér összegét, akkor az időtartamot eltérően kell kezelni a nyugdíj jogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából.

Nyugdíj jogosultság – nincs eltérés

A nyugdíj-jogosultsághoz az adott időszak teljes egészében szolgálati időnek számít. Például egy húsz éven át részmunkaidőben töltött időszak akkor is húsz év szolgálati időt fog jelenteni a nyugdíj jogosultságnál – tehát teljesül az öregségi teljes nyugdíjhoz megkívánt szolgálati idő követelmény -, ha a kereset mindig kevesebb volt a minimálbérnél, mert élve az erre vonatkozó munkajogi lehetőséggel, a részmunkaidő teljes munkaidőhöz viszonyított hosszához igazodóan a kereset is csak időarányos része volt a minimálbérnek.

A nyugdíj összegénél azonban már számítani fog, hogy a megszerzett szolgálati idő (a példában a húsz

év munkaviszony) alatt nem a minimálbér teljes összege után történt meg a nyugdíj járulék fizetés, hanem az alacsonyabb kereset miatt annak csak egy része után. Ebben az esetben ugyanis a szolgálati időt a nyugdíj járulék alapul szolgáló kereset és a mindenkori minimálbér aránya alapján kell kiszámítani (Tny. 39.§ (1) bekezdés).

Ez az arányos számítás pedig azt fogja eredményezni, hogy a nyugdíj mértékénél (összegénél) rövidebb lesz az adott időszak alatt elismerhető szolgálati idő hossza, mint az adott biztosításban töltött naptári időszak hossza. A példánál maradva, a nyugdíj összege nem húsz év, hanem annál mindenképpen rövidebb szolgálati idő alapján kerül kiszámításra, azaz a húsz év szolgálati időnél alkalmazandó ötvenhárom százalékos mértéknél kisebben.

Egyéb esetek

Természetesen részmunkaidő nemcsak kisgyermekes munkavállaló, vagy gondozást végző munkavállaló esetén fordulhat elő, hanem bármilyen más okból is, a nyugdíj szempontjából ezek az esetek is a fentiek szerint lesznek hatással az ellátásra.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 5.

Adóváltozások 2025-ben: Mire érdemes figyelni az új évben a könyvvizsgálói szemmel

Új év, új adótörvények – ahogy az ünnepi szezon közeledtével már megszokhattuk, ez az időszak korai „karácsonyi ajándékként” friss adószabályokat is hoz. Cikkünkben áttekintjük a 2025-ös adócsomag legfontosabb változásait, hogy Ön is időben kicsomagolhassa ezeket a „meglepetéseket”. Segítünk felkészülni, hogy az új évben magabiztosan és jól tájékozottan vághasson bele a teendőkbe!

2024. december 5.

Most kell sietnie annak, aki adóvisszatérítést szeretne

Már alig egy hónapja van azoknak, akik az egészségpénztáron keresztül elérhető adóvisszatérítést szeretnék maximalizálni – emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője. Az egészségpénztári megtakarítások után akár évi 150 ezer forint is járhat, és ehhez most sem késő még pénztártaggá válni.