Mikor menjünk nyugdíjba?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nyugdíjbavonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet.
Ezek között egy szempont lehet a nyugdíj összegének nagyságrendje, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.
2017-18. fordulójához közeledve ismét sokakat foglalkoztat ez a kérdés már most, arra figyelemmel, hogy a nyugdíjmegállapítás egyik előfeltétele a biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) megszüntetése, amely iránt időben kell intézkedni.
Tekintsük át, ki van „döntési helyzetben” ki éri el még 2017-ben a nyugdíjjogosultságot, azaz választhat a között, hogy még ez évben, vagy majd csak később vegye igénybe a nyugdíját.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.
Ettől eltérően életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.
Nyugdíjkorhatár
2010 óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.
Öregségi nyugdíjkorhatár
-
aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
-
aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
-
aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
-
aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
-
aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
-
aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
2017 második felében az 1954 első felében, 2018 első felében az 1954 második felében születettek érik el nyugdíjkorhatárukat a 63. életév betöltését követő 183. napon.
Szolgálati idő
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerzünk jogosultságot.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
[htmlbox Tb_Kommentár]
A biztosítási jogviszony hiánya
2009. december 31. utáni időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.
Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.
A biztosítási jogviszony
-
sem Magyarországon,
-
sem – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
-
sem – a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban
nem állhat fenn.
Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs szorító körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között: ha 2017-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2017. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2018. évi éves nyugdíjemelésben.
Ha 2018-tól történik a nyugdíjbavonulás, a 2018. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2019-ben következik be.
A 2018. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
A szintreigazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra válaszolni, hogy mennyi lesz a 2018-ban megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.
(Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Ha 2018-ban mégis a korábbi év, 2017-ben történő nyugdíjmegállapítás mellett döntünk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (köztük a biztosítási jogviszony hiánya is) már ebben a korábbi időpontban fennálltak (Tny. 64.§ (2) bekezdés).
Ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál (2017-ben megállapított nyugdíjak esetén 372.000 Ft feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió).
A degressziós sávhatár időről-időre, de nem minden évben emelkedik, a 2018-as esetleges változás jelenleg nem ismert.
Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek.
Ha a hölgy 2017-ben már megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2017-ben, vagy majd csak 2018-ban igényli.
Egy további szempont
Ha a feltételek megengedik, nem szükséges a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.
A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.
A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.