Mikor vonulhat nyugdíjba a pedagógus az idei tanévben?


A nyugdíjba vonulás általános szabályain túl ismerni kell a közalkalmazotti jogviszonyból nyugdíjba vonulók sajátos helyzetét, ami a megszokottól eltérő helyzetekhez vezethet.

2022-ben is a gyakran feltett kérdések közé tartozik, hogyan lehet nyugdíjba vonulni közalkalmazotti jogviszonyból. A kérdés aktualitását a közalkalmazotti jogviszonyból nyugdíjba vonulók sajátos helyzete adja, amely a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) kapcsolódó rendelkezései folytán egy az általánostól eltérő időpontot, helyzetet is tartalmaz.

Nyugdíj szempontból a közalkalmazotti jogviszonyból történő nyugdíjba vonulásnál is az általános nyugdíjazási szabályokra kell figyelemmel lenni.

Ki vonulhat öregségi nyugdíjba a 2022/23- as tanévben?

Az öregségi nyugdíj korhatár

Öregségi nyugdíjkorhatár

  • aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Az 1957-ben születettek 2022-ben érik el nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet. 2023-ban már az 1958-ban születettek következnek, szintén a 65. életév betöltésével.

Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Ez az eset, azaz hogy ilyen rövid legyen a megszerzett szolgálati idő pedagógusoknál nagyon ritka, inkább csak elméleti jelentőségű.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz a korhatár betöltése és legalább húsz év szolgálati idő szükséges. Minél hosszabb szolgálati idővel rendelkezünk azonban, annál magasabb lehet a nyugdíj összege.

Korhatár előtti lehetőség – „nők 40”

Életkortól függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő is, aki legalább negyven év, a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának megállapításához szükséges jogosultsági idővel rendelkezik.

Attól a naptól kezdve, hogy ez a jogosultsági idő megszerzésre került, bármikor dönthet úgy a hölgy, hogy igénybe veszi ezt a kedvezményes nyugellátást.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése nyugdíjba vonulásra tekintettel

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének szabályrendszere jelentősen eltér a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályrendszerétől, annál sokkal kötöttebb.

A Kjt. 25.§ (2) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető közös megegyezéssel, áthelyezéssel (meghatározott jogszabályok hatálya alatt álló munkáltatók között), lemondással, rendkívüli lemondással, felmentéssel, azonnali hatállyal, valamint rendkívüli felmentéssel.

A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódó jogviszony megszüntetés szempontjából a közös megegyezés, a felmentés, esetleg még a lemondás vehető számításba.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

A Kjt. 25. § (2) bekezdés a) pontja szerint közös megegyezéssel megszüntethető a közalkalmazotti jogviszony.

A közös megegyezés előnye itt is érvényesülhet, a felek bármilyen időpontra, akár azonnal is, meghatározhatják a jogviszony megszűnésének napját.

Ebben az esetben azonban természetesen felmentési idő és végkielégítés sincs, de ha fontos, hogy már a nyugdíjkorhatár elérésekor befejezhesse a munkát a közalkalmazott, ez a megoldás is választható.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése felmentéssel

A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személyek a legtöbb esetben felmentéssel szeretnék megszüntetni jogviszonyukat nyugdíjba vonuláskor.

Eltérő szabállyal találkozunk azonban a Kjt-ben a felmentés kérdésénél a nyugdíjkorhatár betöltéséhez, illetve a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevételéhez kapcsolódóan.

A közalkalmazotti jogviszonynál – eltérően az Mt. által szabályozott területtől – a nyugdíjjogosultság, illetve a nyugdíjban részesülés nevesített felmentési ok.

A Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.

Nyugdíjasnak minősül a közalkalmazott, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság).

Kötelezően írja elő a Kjt. a felmentést a 30. § (4) bekezdésben arra az esetre, ha a közalkalmazott kéri felmentését a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevétele érdekében.

A rendelkezés szerint a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához szükséges negyven év jogosultsági idő feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.

A jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.

A felmentési idő legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg.

E két időpont között a felmentési idő hossza a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időszak hosszától függ.

A hatvan napos felmentési idő közalkalmazotti jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal nő meg, így éri el a nyolc hónapos maximumot.

A felmentési idő legalább felére a munkáltató köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól. [Kjt. 33.§ (3) bekezdését]

A felmentési idő kezdete

Nagyon lényeges dolog, hogy a közalkalmazotti jogviszony nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódó felmentéssel történő megszüntetése esetében a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján kívánja meg a Kjt. a nyugdíjasnak minősülést, azaz a nyugdíjkorhatár betöltését.

Így ebben az esetben bár a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, megtörtént a nyugdíjkorhatár betöltése, és a szükséges szolgálati idő is megszerzésre került, a nyugdíjba vonulás mégis halasztódik egy kicsit, mert az csak a felmentési idő leteltekor következik be.

A felmentési idő pedig általában a maximális hosszúságú ezekben az esetekben, azaz nyolc hónap.

Jogosult lesz azonban a közalkalmazott nyugdíjnövelésre a korhatár betöltését követően a nyugdíj megállapítása nélkül szerzett szolgálati idő alapján.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 21.§ (2) bekezdése szerint aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden harminc naptári nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. (például a nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdődő nyolc hónapos felmentési idő esetén négy százalékos nyugdíjnövelés szerezhető)

Ha a nyugdíjba vonulás bármilyen oknál fogva ennél az időpontnál, a felmentési idő letelténél sürgősebb, közös megegyezés, végső megoldásként a közalkalmazott lemondása jöhet számításba, ez utóbbi esetben azonban a két hónapos lemondási idővel számolni kell.



Kapcsolódó cikkek

2022. november 30.

Ki kérhet nyugdíjrögzítést?

Szeptembertől módosult a nyugdíjrögzítés szabályozása. Elmondjuk, mi változott, és pontosan hogyan néz ki a szabályozás.